Az emelkedő nyersanyag- és ingatlanáraknak köszönhetően nagyobb és gazdagabb lett tavaly a világ milliárdosainak klubja - mutatják a PwC adatai.
A könyvvizsgáló és tanácsadó cég csütörtökön közzétett felmérése szerint a világ milliárdosainak száma 2016-ban 10 százalékkal 1542-re, összvagyonuk pedig 17 százalékkal 6 ezer milliárd dollárra emelkedett. Különösen erősen nőtt a szupergazdagok száma Kínában, aminek következtében a történelemben először Ázsia 637 milliárdossal átvette a vezetést az Egyesült Államoktól, ahol csak 563 milliárdost számláltak.
Ha folytatódik ez a tendencia, akkor négy éven belül Ázsia az összvagyont tekintve is megelőzi az Egyesült Államokat.
Európában 342 taggal stagnált a milliárdosok klubja. A legtöbb, 117 Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában élt, jóval megelőzve Nagy-Britanniát, ahol 55, Olaszországot, ahol 42, Franciaországot, ahol 39 és Svájcot, ahol 35 polgár vagyona haladta meg a milliárdot.
A tanulmány szerint nő a self-made milliárdosok aránya, 1995-ben még csak 45 százalékuk köszönhette saját magának a vagyonát, tavaly már 70 százalékuk.
A PwC tanulmányának vezető szerzője, Josef Stadler (!!!) szerint a milliárdosok is aggódnak amiatt, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése visszaüthet rájuk. Stadler úgy látja, hogy a vagyonkoncentráció annyira magas, mint legutóbb 1905-ben volt. És kérdésként merül fel, hogy a kamatok révén egyre nagyobbakká duzzadó vagyonok meddig maradnak fenntarthatóak, és mikor jön az a pont, amikor a társadalmak közbelépnek. Szerinte az egymilliárd dolláros kérdés most az, hogy a társadalom hogyan reagál az ilyen mértékű tőkekoncentrációra ilyen kevés ember kezében.
Hasonló folyamatok játszódtak le az Egyesült Államokban az úgynevezett aranyozott korban (gilded age) a 19. század végén, amikor a gyors iparosodás után megjelent egy nagyon gyorsan vagyonosodó réteg, miközben jelentősen megnőttek a társadalmi egyenlőtlenségek. Erre válaszul a XX. század elején számos olyan politikai és gazdasági intézkedés született, kezdve az adóemelésektől egészen a monopolellenes szabályozásokig, melyek segítették visszafogni ezt a folyamatot.
Az IMF épp nemrég figyelmeztette a fejlett országok kormányait, hogy egyáltalán nem lenne balga dolog jobban megadóztatni a leggazdagabb rétegeket. Stadler úgy látja, hogy a közhangulat egy fordulóponthoz vezethet, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad elfelejteni, a dollármilliárdosok által részben vagy egészben birtokolt vállalatok világszerte 27,7 millió embert foglalkoztatnak, szóval közel sem csak saját gyarapodásukról van szó. (MTI, Guardian)