A borkészítés legrégebbi nyomait találhatták meg Grúziában

Évszázadokkal korábban kezdhetett el az emberiség bort termelni, mint ahogy azt eddig sejtették kutatók. Legalábbis erre utal egy lelet, amit egy grúziai ásatáson tártak fel régészek. 

Idáig a legrégebbi, bor tárolására használt edényleletünket Iránban fedezték fel 1968-ban, és 7000 évesre tették a korát. A most felfedezett agyagedény azonban 8000 évvel ezelőtt keletkezhetett. 

A lelet egy nagyobb volumenű régészeti munka során került elő: nemzetközi régészek egy csoportja két grúziai falu romjait tárta fel az elmúlt években. Mindkét település az újkőkorszakban létezett, számos tárgyi emlék került elő ebből a korból. 

A régészeket különösen lenyűgöztek az előkerült égetett agyagedények, az egyik például egy méter magas és méter széles, 300 liter tárolására alkalmas tartály volt. Ráadásul díszítések is voltak rajta, ami a kutatók szerint leginkább szőlőszemek lehettek. 

Szénizotópos kormeghatározással az edények készítését a kutatók időszámításunk előtt 6000 és 5800 közé tették. A kutatás során összesen 30 edénymintát és 26 talajmintát elemeztek, így sikerült több mintában is a borkősav jelenlétét kimutatni, illetve több olyan savat is, ami a szőlőtermesztésnél és a borkészítésnél is előfordul. Hogy nem egyszerűen csak szőlőt tároltak az edényekben, hanem bor is készülhetett ott, arra utal az edény formája, ami kifejezetten folyadék számára készült, illetve hogy a szőlő nyomai vélhetően elbomlottak volna már az idők során. 

A felfedezés arra utal, hogy itt készülhetett jelenlegi tudásunk szerint legkorábban bor. Érdekesség, hogy a korábbi iráni lelettől, amit idáig a legkorábbi borkészítőhelynek ismertünk, ez a település csak 500 kilométernyire fekszik. (Guardian)