A DK-s Vadai Ágnes kérdezte a kormányt arról, hogy a budai kutyahorror után nem tervezi-e felülvizsgálni az állatkínzásra vonatkozó büntetőjogi passzusokat. 

A 444-en írtunk először arról, hogy a Délinél egy szabadon kószálni hagyott pitbull széttépett egy tacskót, egy másikat pedig megsebesített, a törvényi környezet alapján viszont ezért a gazdát nem terheli büntetőjogi felelősség és az sem kizárt, hogy újra magához veheti az eset után az Illatos útra szállított állatot.  

Budai kutyahorror: széttépte a szabadon kószáló pitbull a hős tacskót

Picasso barátját, Misit akarta védeni, hősi halált halt. A rendőrség szerint a gazdátlanul őrjöngő állat nem veszélyeztetett senkit.

Rényi Pál Dániel

bűnügy 2017. október 24. 17:03

Fazekas Sándor környezetvédelmi miniszter válaszában azt írta, hogy a büntetőtörvénykönyv ilyen esetekben az állatkínzás bűncselekményét ismeri. Rongálás abban az esetben merül fel, ha állatkínzás nem állapítható meg, mivel azonban a btk. csak személyeket és dolgokat ismer, állatkínzást csak személy követhet el, állat nem. Így ebben az esetben csak rongálás lett volna megállapítható. 

Ezért is kérdezték a kiérkező rendőrök a kutya gazdáját az állat „értékéről”, mert a rongálás 50 ezer forint érték felett minősül bűncselekménynek. 

Állatot uszítva elpusztítani más állatát bűncselekménynek minősül (vagy rongálásnak), de ha valaki gondatlanságból engedi kiszökni a kutyáját és az bántalmaz egy másik állatot, az csak állatvédelmi bírsággal büntethető. 

Úgy tudjuk egyébként, hogy a hegyvidéki jegyző az Érdi Járási Hivatalhoz helyezte át az ügyet és a kutya azonosított tulajdonosát 90 ezer forint állatvédelmi bírsággal sújtották. 

Nem tudni egyelőre, hogy a jegyző kezdeményezte-e a gyilkos kutya veszélyessé nyilvánítását illetve távoltartását a gazdától, de állítólag még nem hozta el az ebet az Illatos útról. 

Fazekas szerint a Btk. egyébként rendelkezik  „veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése” bűncselekményről, de a rendőrség nem indított ilyen eljárást.