A kommunista titkosszolgálat két volt munkatársa egyszerre kap rovatot a kormány napilapjában

Büszkén jelentette be a Magyar Idők, hogy két új rovat is indul a kormányközeli napilapban: a Hírszerző szemével, illetve az Elhárító szemével. Ezeket Földi László, illetve Horváth József írja majd.

Földi László az egri főiskolai KISZ-vezetőség után nagyjából egyszerre lett MSZMP-s alapszervezeti titkár és a belügyminisztérium hírszerzése, a III/I-es főcsoportfőnökség munkatársa. A kommunista hírszerző karrierje a rendszerváltás után töretlenül haladt előre, a kilencvenes években a műveleti igazgatóságig jutott, míg 1996-ben végképp össze nem különbözött az MSZP-SZDSZ-kormánnyal az úgynevezett Nyírfa-ügyben. 

A kormány akkor azzal vádolta, hogy belföldön, magyar - baloldali - politikusokat figyelt meg törvénytelenül. 

Emiatt kirúgták és be is perelték, de a bíróság végül felmentette a vádak alól. Ezután bekerült a Fidesz legbelső köreibe, akik multimilliomost csináltak belőle a Defend kft nevű cégének felpumpálásával. Földi nemrég még Tarlós István főpolgármester tanácsadója volt, de amikor az évek során egyre szélsőségesebb megnyilvánulásairól ismert ex-hírszerző arról beszélt a tévében, hogy a menekülteket segítő civilek háborús bűnösök, akiket szabadon lehetne likvidálni, Tarlós kirúgta.

Horváth Józsefet a rendszerváltás 1989-ben a BM III/III-4-b. alosztály beosztottjaként érte. Alhadnagy volt, feladata  a szektásnak minősített, egykori és aktív párttagok, trockisták, álbaloldaliak elhárítása. A rendszerváltás után egy időre otthagyta a titkosszolgálatokat, hogy az első Fidesz-kormány idején Kövér László titkosszolgálati miniszter és államtitkára, későbbi utódja, Demeter Ervin szakértője legyen. 

Ezek után a Fidesz-kormány kinevezte az NBH főigazgató-helyettesének, ahol a 2002-es kormányváltásig dolgozott. Miután másodszor is visszatért a civil életbe, egy szintén volt titkosszolga társával megalapította az UD Zrt-t. Az UD-t az akkori szocialista vezetésű kormány azzal vádolta meg, hogy Fidesz-közeli árnyék-titkosszolgálatot működtetett. Ezt nem tudták bebizonyítani, az UD Zrt 1,8 milliárd forintos kártérítésért perelt, az ügy peren kívüli egyezséggel ért véget.