Közreműködtek: Herczeg Márk és Czinkóczi Sándor
Igaz, a Fidesz elnöke ezt még 2007-ben és 2008-ban mondta. Mondjuk az akkori népszavazást az MSZP nem is lehetetlenítette el nagydarab biztonsági őrökkel.
A Fidesz elnöke 1992-ben azt is mondta: „Nem lehet ember és ember között különbséget tenni származásuk, bőrszínük, kultúrájuk és vallásuk alapján, mert ez ellenkezik minden civilizált országban követett írott és íratlan jogelvvel és erkölcsi szabállyal.”
Nem volt nála nagyobb támogatója a Putyin elleni kemény fellépésnek, amikor az Grúziát támadta. Még Szijjártó Péter is tüntetett az orosz nagykövetségnél. Mostanra minden megváltozott. Csak a Magyar Nemzet nyalt mindig rendületlenül az oroszoknak.
Újabb csapás a múltból: amikor a Fidesz elnöke a Parlamentben hitleri, sztálini, „régi munkásmozgalmi taktikának” nevezte a ma sokkal magasabb (alacsonyabb?) szinten űzött politikai propagandát.
Ha borzongató örömmel szokta nézni a fiatal Orbán Viktort, akkor mutatunk egy 92-es frakcióvezetői vitát, aminek ma már egyetlen mondatával sem értene egyet a miniszterelnök.
Két éve egy vidéki ügyvéd vette észre azt a kúriai határozatot, amelyből aztán kibontakozott a kegyelmi ügy. Ez az ügyvéd népszerű Facebook-oldalt is indított, de eddig nem derült ki, ki ő.
Ritkán látni olyan hangulatú parlamenti meghallgatást, mint Ruff Bálint szereplését az igazságügyi bizottság előtt. Elmondta, mit látott Rogán irodájában, aztán jött az összecsapás Tuzson Bencével.
Úgy kezdődött el az új politikai korszak Magyarországon, hogy Orbán Viktor nem ment el személyesen vállalni a felelősséget az elmúlt 16 évért. Megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül – üzente Magyar Péter az ellenzékbe szorult fideszeseknek.
Végigkövettük a NER utáni első országgyűlés megalakulását.
A héten sorra dobták be a törölközőt a NER megingathatatlannak tűnő intézményei a Balásy-birodalomtól a Tényekig. Mi ennek az oka és mi jöhet még?