• Az MSZP mostanra tudta kiperelni, hogy a 2014-es rezsicsökkentés mögött milyen valódi árak voltak.
  
• Az látszik belőlük, hogy már akkor is lehetett volna nagyobb a rezsicsökkentés, annyira lementek a beszerzési árak.
  
• Azóta pedig még inkább elszakadt a valóság a rezsicsökkentés mítoszától.
  

Az előző választási kampány legfontosabb kormánypárti témája a rezsicsökkentés volt. A Fidesz akkor kétharmados többséget szerzett a parlamentben.

Rezsifórumok követték egymást szerte az országban, a szolgáltatóknak narancsszínű nyomtatványokon kellett kampányolniuk a kormány mellett, a közös képviselőknek a társasházak faliújságján kellett hirdetniük, hogy a magyar kormány jóságának hála, mennyit spóroltak a lakók. Ami most sorosozás-migránsozás, az volt akkoriban a rezsicsökkentés.

A magyar kormány azóta is szereti magát a nagy rezsicsökkentő szerepében láttatni, tavaly volt nemzeti konzultáció a rezsicsökkentés védelmében, előtte aláírás-gyűjtés is. Miközben addigra már világos volt, hogy a világpiacon csökkenő árak miatt az áram és a gáz is rendszeresen olcsóbb volt a szabad piacon, mint a hatósági ár, amit a magyar kormány a háztartási fogyasztóknak előírt. 

Most éppen az E.on igyekezett kihasználni ezt a helyzetet, és hirdet a hatósági árnál olcsóbb gázt a fogyasztóknak. Nagy botrány is lett belőle, Németh Szilárd, a rezsicsökkentés kormányzati arca rájuk szólt, hogy "hátrább az agarakkal", utalva arra, hogy a Fidesznek nem jó, ha kiderül, hogy átvágták az országot a rezsicsökkentéssel.

2014 óta változatlan a lakossági gáz és áram hatósági ára, és ez mostanra bőven drágább az indokoltnál. Az viszont csak most szerdán derült ki, hogy már a 2013-2014-es rezsicsökkentések idején is kevesebbért vette a gázt az állami gázkereskedő, mint amennyit a lakosságtól kértek érte.

Mostanra sikerült megszerezni az adatokat

A korabeli szerződéseket az állam legnagyobb gázkereskedője, az MFGK sokáig titkolta. A lakossághoz eljutó földgáz 95 százaléka átmegy az MFGK-n, mert ez a cég vásárolja fel a Magyarországon kitermelt gázt, ők a vásárlói a kormányközi megállapodás szerint érkező orosz gáznak, és vesznek valamennyit nyugati cégektől is.

Tóth Bertalan szocialista képviselőnek (azóta frakcióvezetőnek) az tűnt fel először, hogy az energiahivatal háromszor is megbírságolta az MFGK-t, mert nem mondta meg, hogy mennyiért vásárolták a földgázt, holott részben ez alapján kellene nekik kiszámolniuk a hatósági gázárakat. Erről itt írtunk éppen három évvel ezelőtt. 

Tóth közérdekű adatigényléssel kikérte ezeket a szerződéseket, és hosszú pereskedés után, részben kitakarva, de hozzájutott mostanra az adatokhoz. Az ezekből levont szakértői megállapításokat sajtótájékoztatón mutatta be szerdán, és végső soron arra jutott, hogy a földgáz háztartásonként átlagosan 70 ezer forinttal kerülhetett volna kevesebbe 2013 és 2017 között, ha az állam tényleg nem akart volna nyerészkedni a rezsin. Ebbe persze beleszámolta már azt a jelentős áresést is, ami a 2014-es, utolsó nagy rezsicsökkentés óta ment végbe a világpiacon.

A kormány nyerészkedése akkoriban még kisebb volt, de még így is, 2013-ban és 2014-ben köbméterenként 3,7 forinttal, az áfát is számolva pedig 4,71 forinttal volt magasabb a lakossági gáz ára, mint amit az MFGK beszerzési árai indokoltak. 

Tóth és szakértői arra jutottak, hogy már a nagy rezsicsökkentések két évében is összesen 11.300 forinttal fizetett egy átlagos magyar háztartás többet a gázért, mintha a rezsit addig csökkentik, ameddig csak lehet.

Nyugat felől is az oroszok hozták a gázt

2015 előtt Magyarországra két irányból lehetett gázt behozni. Az importra mindenképpen nagy szükség van, mert miközben a magyar háztartások nagy része gázzal fűt, addig a hazai termelés az igények legfeljebb egyharmadát képes kielégíteni. 

Az egyik vezeték Ukrajna felől érkezik, a szovjet időkben épített Testvériség egyik leágazásáról van szó. A másikat még az Antall-kormány építtette Ausztria felől, hogy ne legyen az ország annyira kiszolgáltatva az oroszoknak. Ezt nevezik HAG vezetéknek. 

A most kikerült szerződések alapján nyilvánvalóvá vált az, amiről iparági pletykák alapján hallani lehetett korábban is, hogy a Gazprom a HAG kapacitásának egy jelentős részét lefoglalta, és Szlovákián átutaztatva, az országot északról megkerülve adta a gáza egy részét. Ennek akkoriban az lehetett az értelme, hogy elvegye a helyet a nyugati vetélytársaktól, hiszen a 2010-es évek elején Nyugat-Európában olcsóbb volt a gáz, mint amennyiért az oroszok hozták Magyarországra. (Azóta ez az ár kiegyenlítődött.) 2013-ban az oroszok a Magyarországnak eladott gáz 27,8, a következő évben pedig 41,12 százalékát hozták be a HAG-on keresztül, miközben az ukrajnai vezetékek félig üresek maradtak. Ennek a fő értelme az lehetett, hogy elvegyék a helyet az olcsóbb gáztól. 

Ami pedig maradt hely, azt a magyar kormány vette el a kereskedőktől. Hiszen a kormány 2011 nyarától 2015 nyaráig a HAG vezeték maradék kapacitásának jelentős részét verseny nélkül átadta az általa kedvezményezett cégeknek. A fő érdekelt végső soron az állami MVMP lett, ami pedig a MET-tel kötött megállapodást a vezeték használatára, erről itt írtunk részletesen. A Gazprom és a magyar állam így közösen teljesen ellehetetlenítették a versenyt a magyar piacon, tovább rontva a rezsicsökkentésben rejlő lehetőségeket.

Az is látszik a papírokból, hogy az 1996 óta érvényben lévő, és 2015 óta évenként meghosszabbított orosz - magyar gázszersződés árait rendszeresen újratárgyalták, már a szerződés lejárta előtt. 

2013-hoz képest 2014-re egy köbméter orosz gáz átlagos ára 16 forinttal csökkent. Ez lehetett a rezsicsökkentés legfontosabb alapja.

Az orosz gáz átlagára köbméterenként 2013-ban 93 forint volt, 2014-ben 77 forint. 2013 első felében az MFGK a magyar tulajdonban lévő, de Svájcban bejegyzett MET-től is vásárolt gázt, olyat, amit a MET éppen egy másik MVM-cégnek, az MVMP-nek köszönhetően hozhatott be a HAG vezetéken. Ezt a gázt köbméterenként átlagosan 95 forintért adta el a MET az MFGK-nak, vagyis drágább volt akkoriban, mint az orosz gáz. Ez azért furcsa, mert a MET nyugatról hozta a gázt, ahol akkoriban az átlagos ár jóval kedvezőbb volt az orosz árnál.

Az E.on a 2012-13-as gázévben (vagyis júniustól júniusig) átlagosan 83,9 forint / köbméter áron adta el Magyarországra a nyugat felől behozott földgázt. Ugyanebben a gázévben a MET átlagosan 91 forintért hozta be nyugat felől a gázt. Akkoriban mind az E.on, mind pedig a MET kedvezményezettje volt azoknak a gyanús kormányrendeleteknek, amelyekkel az állam a HAG szabad kapacitásának nagy részét verseny nélkül osztotta szét.

A papírokból látszik, hogy a hazai termelés sokkal olcsóbb mint az import. A Mol által bányászott magyar földgáz átlagára 30 forint / köbméter volt 2013-14-ben.