Állami milliárdok és haveri cégek a siófoki női kézilabda körül

A siófoki kézilabda egyre inkább hasonlít a felcsúti focira: milliárdos stadion, állami szponzorok, tao-pénzek, Mészároshoz és Tiborczhoz köthető cégek. De nem volt ez mindig így.

Amikor 2015 végén részletesen írtunk az új csarnok építéséről, még azt láttuk, hogy 

„ugrottak egy akkora óriási fejest a tao-pénzekbe, hogy beleálltak a friss betonba.”

A siófoki női kézilabdacsapat 2009-ben lett első osztályú, és valóban volt hova fejlődni, hiszen egy általános iskola tornatermében játszották a hazai meccseiket. Először az utánpótlásnak építettek munkacsarnokot, majd jött a terv, hogy egy sokfunkciós kulturális intézményt hoznak létre, de végül lejjebb adták az igényeket, és beérték volna egy kézi pályával. De arra se volt elég forrás, az építkezés leállt. 

Aztán hirtelen elkezdett dőlni a pénz.

A Magyar Nemzet most arról ír, hogy

• nemrég átadták a hárommilliárd forintból megépült, 1500 néző befogadására alkalmas Kiss Szilárd Sportcsarnokot;
  
• az építkezésben az Elios és egy másik Tiborczhoz köthető cég, a West Hungária Bau is részt vett;
  
• a támogatók között van két Mészáros Lőrinccel összefonódott cég, a Magyar Építő és a ZÁÉV;
  
• illetve a Földgázszolgáltató Zrt. és az állami Szerencsejáték Zrt;
  
• behúztak rengeteg tao-pénzt;
• így aztán nem csoda, hogy olyan játékosokat igazol a csapat, hogy a nevek alapján kész világválogatott válhatna belőle.
  

Mindeközben a Siófok a magyar bajnokság hatodik helyén áll.

A csapat tulajdonosa Fodor János, akiről többek között azt is tudni lehet, hogy tőle vette meg Mészáros Lőrinc érdekeltsége a Balaton rádióját, a Part FM-et.

Az Index nemrég értekezett róla, hogy a Siófoknak már több pénze van, mint a legerősebb női csapatnak, az FTC-nek. A Fradi korlátozza is a külföldi játékosok számát, míg a Balaton partjára sorra érkeznek a dán, francia, horvát, román vagy szerb válogatottak.