Huszonkilenc jelölt közül lehet választani az ukrán határ mellett fekvő Kispaládon, melynek szavazóhelyiségébe hiába érkeztünk pár perccel reggel hat után, így sem mi lettünk az első választók. A kelet-magyarországi település nemrégiben azzal került a figyelem középpontjába, hogy kiderült, vannak olyan lakcímek a faluban, melyekbe akár 100 ukrán-magyar kettős állampolgár is be van jelentve, és bár a postások hatalmas csomagokban hordják a címekre hivatalos értesítőiket, magukat a lakókat szinte sosem látni. A helyiek elmondása szerint ez nem csak az ő falujukban probléma, hanem a környező településeken is. Csak Kispalád 151%-kal növekedett meg 2010 és 2017 között a falu lakóinak száma, 536-ról 1347-re.

A faluban már 10 óra előtt 10% körül volt a részvételi arány,

ami kevesebb mint száz leadott szavazatot jelent, az egész választókerületben a 11 órás adatok szerint már 25% felett volt a részvétel.

Kispalád a hirtelen jött új lakók mellett az ország egyik leghosszabb szavazólistájával büszkélkedhet: összesen huszonkilenc jelölt közül lehet választani.

Vasárnap reggel a környező településeken is aktívak voltak a szavazók, a határátkelővel rendelkező Tiszabecsen is 10% körül volt a részvétel. A határátkelőhelyen délelőtt nem tapasztaltuk a forgalom növekedését,

egy ukrán rendszámú autót láttunk, mely a határtól egyenesen a kölcsei szavazóhelyiséghez ment, majd ikszelés után el is indult visszafelé, Kispaládra pedig egy ukrán rendszámú autó érkezett két határon túli magyarral.

Vasárnap nyitva tart tíz olyan ideiglenes határátkelő is a román-magyar határon, melyek alapvetően csak szombatonként használhatók. Mivel a határon túliak levélben szavazhatnak, így nem tűnik indokoltnak a rendkívüli megnyitás, a TASZ és a Political Capital közérdekűadat-igénylést adott be a kérdés tisztázására. A határnyitás ugyanis csak akkor indokolt, ha a kettős állampolgárnak magyarországi lakcíme is van, mert akkor nem csak listán, de egyéni választókerületi jelöltre is szavazhat.