A Guardianben az „Óz, a csodák csodája”-technikáról jelent meg véleménycikk, ami szerint egyes techcégek az alábbi csalással operálnak:
Eszerint több cég úgy adja el magát, mintha már meg lenne nekik a legújabb technológia, de igazából csak olcsó munkaerővel csapják be a külvilágot. Az is kiderült, hogy sok applikációnál emberi fejlesztők is rálátnak magánlevelekre, mondván, „fel kell készíteniük” az AI-t a gépi tanulásra, de igazából nem csak programozási feladatokról van szó: a techcégek nagy része sokkal több humán erőforrást használ a normál működésnél, mint amit bevall.
A Bloomberg két éve írta meg, hogy az X.ai és a Clara naptári szolgáltatásoknál az MI-re előfizetőknek betanított munkások napi 12 órán át válaszolgattak csetbotként, és a monoton munkát végzők azt várták, mikor veszi már el a munkájukat egy robot. Az Amazon Mechanical Turk-ön alapuló recept appját is alulfizetett emberi munkások írták át a háttérben. Gregory Koberger, a ReadMe alapítója a Wall Street Journek azt mondta: „Gyarkolatilag a mesterséges intelligenciát imitálják emberi lényekkel.”
Nemrég írtunk arról, hogy egyes vélemények szerint közeledhet az eddigi legnagyobb MI-tél, bár vannak ezzel ellentétes vélekedések is. (via Index)
Az 1950-es évek óta többször is elfogyott a mesterséges intelligencia iránti lelkesedés. Most viszont szárnyal az ipar, pedig vannak baljós jelek. Az állami támogatások keresése, az önvezető autók hibái és az egyre több szkeptikus fejlesztő csak a kezdet.
Az IBM Research Zurich gépi tanulással foglalkozó kutatómérnöke szerint a kutatók kezdik jobban érteni a deep learning határait, de ez távolról sem jelenti, hogy az ötlettel komoly baj lenne — ahogy azt sem gondolhatta senki, hogy ez lesz a végső megoldás.