Nem számít szavazatnak a tartózkodás, még akkor sem, ha a magyar jogállamiságról van szó
A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentés európai parlamenti voksolásán - döntött hétfőn az EP jogi szolgálata a parlament egyik szóvivőjének tájékoztatása szerint. A szakértők Antonio Tajani parlamenti elnök kérésére mondtak véleményt, miután felmerült: az EP szavazási szabályaitól eltérően kellene kalkulálni - írja az MTI és a hvg.hu.
Az EP plenáris ülése szerda délben szavaz a zöldpárti Judith Sargentini által összeállított jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.
A dokumentum elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. Ugyanakkor már a múlt héten vita alakult ki arról, hogy a tartózkodás nem szavazatnak, vagy egyáltalán szavazatnak számít-e. A Fidesz konkrétan arról kezdett beszélni, hogy ha szokás szerint nem számítják a tartózkodást szavazatnak, az csalás.
A hisztéria hátterét leíró cikkünkben három napja megírtuk, hogy az EP jogászai már korábban jelezték: nem fogják számolni a tartózkodókat.
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
Ezt megelőzően még nem volt példa arra, hogy az Európai Parlament bármely tagország ellen kezdeményezze az eljárás megindítását. Lengyelország ellen a múlt év vége óta folyik a hetes cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.