A brazil választást lebonyolító hatóságok megerősítették:
a szavazatok 94 százalékának összeszámolásakor Jair Bolsonaro 56 százalékkal vezet, így ő Brazília megválasztott elnöke.
Ahogy arról már a választás első fordulója előtt részletesen írtunk, Bolsonaro még a populizmus új hősei közül is kiemelkedik. Hiába emlegetik a brazil Trumpként, de amerikai példaképénél jóval radikálisabb:
Celso Rocha de Barros szociológus, a nemzeti bank elemzője így értékelt:
„A szélsőjobboldal elfoglalta Brazíliát. Brazíliának szélsőségesebb elnöke van, mint bármely demokratikus államnak a világon. Nem tudjuk, mi lesz.”
Már eddig is sok elemzés jelent meg arról, hogy Bolsonaro a korrupt politikai elit elleni lázadásnak köszönheti a népszerűségét. De ezeket a megfejtéseket érdemes fenntartásokkal kezelni: az elmúlt évek korrupt politikáját megtestesítő Lula elnök a felmérések szerint lazán megnyeri a választást, ha a legfelsőbb bíróság kiengedi a börtönből, miközben magának Bolsonarónak is előkerült egy vaskos korrupciós ügye: a gazdasági főtanácsadója szövetségi vizsgálat alatt áll a nagy állami vállalatok nyugdíjalapjait érintő állítólagos csalás miatt, a leendő pénzügyminisztert hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
Bolsonaro győzelméhez a valóban kaotikus politikai helyzet mellett nyilvánvalóan erősen hozzájárult az a látványos álhírözön, amely elöntötte a brazil netet. A második fordulóba jutott másik jelölt, a baloldali Fernando Haddad arra kérte Bolsonarót, hogy írjanak alá együtt egy kötelezettségvállalást, amelynek keretében fellépnek az elnökválasztást befolyásolni hivatott álhírek terjedése ellen a médiában. Bolsonaro visszautasította az ötletet, és Twitter-üzenetében gazembernek nevezte Haddadot.