Az adatvédelmi biztosnak nem tetszik Pintér kamerarendszere

„A rendelkezésre álló információkból egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve rajzolódik ki, amelynek nem lesz az adatkezelés jogszerűségéért felelősségre vonható adatkezelője, ugyanakkor a tervezett szabályozás elnagyolt felhasználású felhatalmazást adna a törvényben kijelölt szervezetek számára.”

Egyebek mellett ezt írta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) arra a törvényzervezetre, amivel a kormány 50 milliárd forintért felállítaná a központosított állami megfigyelőrendszert, azaz egy központi helyen gyűjtenék össze a  közterületi és pénzintézeti kamerafelvételeket.

A hvg.hu megkapta a javaslatokat, amiket a NAIH tett a törvényhez, és ezek alapján a lap szerint kérdéses, igazat beszélt-e Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára, mikor azt mondta, a NAIH minden javaslatát beépítették a törvényszöveg legfrissebb verziójába. A NAIH dokumentumából világossá vált az is, milyen iszonyatos adatmennyiség kerülne egy helyre a javaslattal:

„35 ezer kamera képfolyamainak folyamatos gyűjtése valósulna meg a Kormányzati Adatközpontban, 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése, ami központi szinten 50 milliárd forint közpénz elköltését jelentené, és erre még rájönne a településeknél megjelenő, megsaccolhatatlan összegű további költség.”

A NAIH-nak leginkább az nem tetszett, hogy a felvételek készítői, akik beküldik a kameráik adását a Kormányzati Adatközpontba, megszűnnek adatkezelőnek lenni, hiszen többé nem tudnák, hogy az általuk készített felvételekből mikor és miért kér le milyen más szervezet. Ugyanakkor a Kormányzati Adatközpont sem lenne adatkezelő, csak adatfeldolgozó, így viszont ebben az egész rendszerben nincs olyan szereplő, akit az adatok törvényellenes kezelése miatt bármikor felelősségre lehetne vonni.

A Belügyminisztérium ugyan beírta a törvénytervezetbe, milyen fontosaknak tartja az adatvédelmi garanciákat, ám arra, hogy ezeket be is tartják, már nincsenek garanciák a szövegben.

„Egy ilyen hatalmas léptékű technikai megfigyelőrendszer nagyon erős adatvédelmi garanciákat kívánna, ám ezek teljesen hiányoznak a törvénytervezetből” - írta a NAIH.

A hatóság egyebek mellett azt szeretné, ha

• lenne egy meghatározott adatkezelő,
• ha a rendszerbe csak olyan kamerákat lehetne bekapcsolni, amik biztosan jogszerűen lettek elhelyezve (nem néznek például magánház kertjébe),
• törvénybe kellene írni, pontosan ki, hogyan és milyen esetben férhet hozzá az adatokhoz,
• tilos lenne az adatok biometrikus feldolgozása,
• legyen nyilvános lista arról, pontosan melyik kamerák képe fut be a központi rendszerbe,
• naplózzák, ki, mikor és mire hivatkozva fért hozzá az adatokhoz,
• csak olyan személy férhessen ezekhez hozzá, akit korábban átvilágítottak, és a hozzáféréshez engedélyt kapott.

Jelenleg egyébként kb. 4000 rendőrségi kamera van az országban, majdnem 12 ezer közteres kamera és több tízezer bankfiókba és bankautomatába beszerelt kamera, ezek mind a közös rendszerbe mennének, és míg eddig 5-8 napig lehetett megőrizni a felvételeket, ez 30 napra emelkedne.