Hiába trükközik az adatokkal az EMMI, továbbra is nő a kórházi fertőzések száma

A TASZ egészségügyi szakértőkkel karöltve készített részletes összesítést az előző év kórházi fertőzésekkel kapcsolatos statisztikái alapján, amiket minden évben köteles közzétenni az Emberi Erőforrások Minisztériuma. 

Szükséges is az ilyen elemzés, mert a kormány úgy hozza nyilvánosságra az adatokat, hogy nem csak értelmezni nem segít őket, de mintha szándékosan össze akarná zavarni a tisztánlátásban az érdeklődőket. 

Nem ad pontos tájékoztatást a fertőzöttek és a fertőzésben elhunytak számáról, és az egyes kórházban regisztrált megbetegedésekről. A civil szervezet emiatt perben is áll a tárcával, de addig is azt elemzik, ami van. 

A jelentésben regionális bontás mutatja be, hogy mely megyékben a legsúlyosabb az az egyes típusú fertőzések veszélye, de ebből nehéz érdemi következtetést levonni, mivel minden térségben más sűrűségben működnek egészségügyi intézmények. 

Legfontosabb megállapításaik a következőek: 

Folyamatosan nő a multirezisztens kórokozók (MRK-k) száma, tehát azoknak a baktériumoknak a száma, amelyek a legtöbb antibiotikumra nem reagálnak. Nagyjából 5000 új megbetegedésre lehet következtetni a kormány által kiadott számadatokból:

Enyhe csökkenés figyelhető meg a Clostridium difficile (CDI)  bélbaktérium fertőzés tekintetében, igaz ezt árnyalja, írja a jelentés, hogy „az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint Lengyelországgal, Csehországgal, Horvátországgal vagy Szlovákiával összevetve csak a horvátoknál végeznek annyira kevés tesztet, mint nálunk”. 

A legsúlyosabb a vérmérgezések (szepszis) regisztrált számának folyamatos növekedése:

 A jelentés 4935 MRK-fertőzött közül egyedül a biztosan MRK-fertőzésben meghaltak számát közli, ami csalóka, mert a halálesetek jelentős részében nem dokumentálják, hogy a halált valóban fertőzés okozta illetve gyakori az is, hogy a fertőzést ugyan regisztrálják, de a halál okaként már nem tüntetik fel, továbbá sok esetben hiába történik meg a diagnosztizálás, a központi rendszerbe az információ már nem jut el: 

Az adatsorok hiányosak és nem adnak lehetőséget pontos összehasonlításra, ezért a TASZ továbbra is perben áll azok kórházanként történő nyilvánosságra bocsátásáért az EMMI-vel. Azt egyébként a jelentés maga is kiemeli, hogy 

„a járványok kialakulásában szerepet játszik, hogy  kevés az egészségügyi dolgozó, a kórházak zsúfoltak és nincs lehetőség a megfelelő elkülönítésre sem”. 

(TASZ)