A múlt héten tovább éleződött a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány konfliktusa, miután az akadémia autonómiáját letörni akaró Palkovics László miniszter inkább el sem ment az MTA közgyűlésére, majd pedig kiderült, hogy a minisztérium vissza akarja tartani az akadémiai kutatóhálózat első negyedéves finanszírozását.
A konfliktus azután tört ki, hogy a kormány júniusban arra jutott, hogy az MTA kutatóintézeteinek finanszírozását, illetve annak egy jelentős részét a Palkovics vezette minisztérium hatáskörébe utalnák, azaz innentől a kutatási pénzek elosztásáról nem az elvben autonóm tudományos akadémia döntene, hanem a magyar kormány. Ennek hátteréről a Qubit írt hosszabban nemrég.
A csütörtöki közgyűlésre ugyan Palkovics végül nem ment el, de ott az MTA tagjai elsöprő, 90 százalékos többséggel utasították el az akadémiai kutatóintézet-hálózat szerkezetének a minisztérium által javasolt megváltoztatását.
Várható volt, hogy ilyen erőteljes kiállás nem maradhat kommentár nélkül a Fidesznél: hétfő reggel a Magyar Idők közölt cikket egy névtelenül nyilatkozó, de a lap által „megbízható forrásként” hivatkozott akadémiai munkatárstól.
A névtelen forrás elmondása szerint „többtucatnyi ember próbál kormányellenes hangulatot kelteni a Magyar Tudományos Akadémián”, és az „akadémikus” szerint az MTA közgyűlésen félreértések és tudatos félreértelmezések nyomán alakult ki az a félelem, hogy a kormányzat háttérbe akarja szorítani az alapkutatást és csökkenteni próbálja egy tudományos testület autonómiáját.
Arról van szó, hogy több pénz lesz, a forrásokat pedig jobban kell felhasználni, struktúraváltoztatásra van szükség
– közölte a fideszes lappal a névtelenül megszólaló akadémikus, és még egyszer megismételte, egy nagyjából 30 fős csoport próbál kormányellenes hangulatot kelteni a tudományos testületben, azt hangoztatva, hogy el akarják venni az MTA forrásait, holott – ahogy fogalmazott – ennek ellenkezőjéről van szó.
Szerinte ezért a múlt heti közgyűlésen nem is lehetett érdemi anyagot megvitatni. Az a részlet, hogy a közgyűlésen a kutatóhálózattal kapcsolatos állásfoglalásokat 90 százalékos többséggel fogadták el, nem került említésre a Magyar Idők cikkében.
Szemben a Magyar Idők „névtelen akadémikusával”, volt akadémikus, aki névvel is vállalta a véleményét: Somogyi Péter neurobiológus a közgyűlésen felszólalva beszélt arról, hogy a kormány be akar nyomulni a tudomány világába, és hogy a félelem országává lettünk.
Nem tetszettek neki az MTA elé került anyagok.
Most az első negyedéves pénzről van szó.
Somogyi Péter neurobiológus, az Oxfordi Egyetem professzora fiatalabb magyar kutatókat idézve szólalt fel az akadémia csütörtöki rendkívüli közgyűlésén. A helyzet az 1948-ban felállított, Gerő Ernő vezette Magyar Tudományos Tanácsot juttatta eszébe.