Az előző részek tartalmából:
Egy kedves olvasónk mai levele beszámol Mekk Elek karácsonyáról. Azt írja, hogy amikor tegnap este megközelítette a szobrot, hogy szokása szerint „megsimizze”, azt látta, hogy egy pár hosszan ügyködik körülötte.
Megvárta, amíg elmennek, közelebb lépett, és a látványtól ennyire fellelkesült:
„sálban, csengettyűvel állt ott a Mester, divatos, piros díszekbe öltöztetett karácsonyfájával, s az ünnep fehérségét megidéző hatalmas hópehellyel, üzenve minden arrafelé járónak, hogy a szeretet nemcsak várva, de váratlanul is bárhol, bármikor ünnepelhet.. :)”
Olvasónk azt írja, egy nap alatt leszedték róla az ünneplő ruhát:
„Nos, Mekk Elek karácsonya dátumilag később jött, s nem is tartott sokáig, mert másnap már híre, hamva sem volt sajnos a dolognak. Mindenesetre ezúton is köszönet Nekik, a Télapó-párnak, mert Mekk és az én napomat abszolúte feldobták.”
Frissítés 23.37: már karácsony előtt is kapott egy kis fenyőt.
Az arasznyi bronzkecske a Budapestet már eddig is egy rakás aranyos miniszoborral kidekoráló kárpátaljai Kolodko Mihály műve.
Kicsi volt és könnyen mozdítható, egy hónapig sem bírta.