Szerda délután jelentették be hivatalosan, hogy menesztette a miniszterelnök Aszódi Attilát, a paksi bővítésért felelős egyik államtitkárt.
Aszódi Attila az egyetemi - tudományos irányból érkezve lett Paks 2 legfontosabb arca, miután két új atomerőművi blokkot rendelt a Roszatomtól a kormány, amivel óriási orosz állami kölcsön is járt. Tegnap volt öt éve, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Puytin kezet ráztak a szerződések felett.
Azóta a paksi beruházás lényegében sehogy sem áll, a legfrissebb fejleményekről – vagy inkább azok elmaradásról – itt írtunk a múlt héten. Az már biztos, hogy Lázár János tévedett, amikor öt éve bejelentette, hogy az első új blokk 2026-ban működik majd. A legoptimistább becslés szerint sem valószínű, hogy 2021 előtt lehetne létesítési engedélye az erőműnek, valószínűleg azért, mert az oroszok tervei nem EU-kompatibilisek. Közben az oroszok sürgetnék a magyarországi építkezést, a Roszatom vezetője még decemberben is arról beszélt, hogy reméli, 2019-ben megkezdődhet a munka, de ez a most hatályos engedélyezési eljárásrend szerint szinte teljesen kizárható. Ehhez az kellene, hogy a magyarok egyezzenek bele, hogy úgy építkezzenek az oroszok, hogy a terveket menet közben adják le. Ennek elfogadására jelenleg nincs szándék Magyarországon.
Aszódi Attila korábban a budapesti műszaki egyetem oktatója volt, illetve egy évig a Medgyessy-kormánynak is dolgozott: 2003-ban miniszteri biztosként ő felügyelte az eddigi legsúlyosabb hazai nukleáris üzemzavar utáni rendrakást. Az akkor még csak 33 éves Aszódi gyorsan kitűnt jó kommunikációs képességeivel az üzemzavar után mismásoló korábbi vezetők közül. A fukusimai katasztrófa után az Európai Bizottságnak is dolgozott, az európai atomerőművek stressztesztjében vett részt. A stresszteszt után Paks 1-nek például 46 biztonságot növelő intézkedést írtak elő, ebből mostanáig 41-et teljesítettek.
Aszódi 2014-ben újra kormányzati hivatalt vállalt, bővítési kormánybiztos lett. Ebben az időben az Európai Bizottság három eljárásban is vizsgálta az orosz-magyar szerződést, Aszódiéknak ezzel volt a legtöbb dolguk. Szervezetileg ő is a Lázár János felügyelte Miniszterelnökség alá tartozott, és a brüsszeliekkel rajta kívül Sonkodi Balázs államtitkár is tartotta a kapcsolatot. 2016 tavaszán zárultak le a vizsgálatok, és ugyan az Európai Bizottság előírt néhány fontos korlátozást, leginkább az áram piaci értékesítésére vonatkozóan, de végül megkapta Magyarország az engedélyt a beruházásra.
Aszódi ezekben az években az összes konferenciára, kerekasztal-beszélgetésre, vitára elment, Magyarországon és külföldön is. Körömszakadtáig érvelt, hogy Paks 2 gazdaságos lesz, hogy a beruházás szakmai és környezetvédelmi szempontokból is kiváló létesítmény. Blogolt és nyilatkozott, szinte az egyetlen politikusa volt a kormánynak, aki civilekkel és ellenzékiekkel is mindig szóba állt.
Nem lehetett kizökkenteni, belföldi és határon túli lakossági fórumokon órákig hallgatta a sokszor igen éles kritikákat, hogy aztán nyugodt hangnemben érveljen. A paksi bővítés elkötelezett ellenzőit így sem tudta meggyőzni, leginkább a közgazdasági számításait vitatták, mondván kizárt, hogy behozza a beruházás az árát, de azt a túloldalon is mindig elismerték, hogy Aszódival legalább lehet beszélni, ért a nukleáris technológiákhoz, és mindig igyekezett érdemben reagálni az ellenvetésekre.
Aszódi Attila 2017-ben szorult háttérbe, amikor a paksi bővítés ügyét elvették Lázár Jánostól, és Süli János tárca nélküli miniszterre bízta a feladat irányítását a miniszterelnök. Addigra már megvoltak az EU-s engedélyek, és immár az oroszokkal kellett tárgyalni, illetve a magyar cégeket felkészíteni arra, hogy esetleg beszállítók lehessenek. Süli korábban paksi polgármester, míg 2009-10-ben a paksi atomerőmű vezérigazgatója volt. Novemberben a 24.hu arról értesült, hogy Sülit meneszthetik, mert az építkezés nem halad. Mostanra kiderült, hogy nem neki, hanem Aszódinak kellett mennie.
Süli már 2017-ben államtitkárává nevezte ki Aszódit, és posztját megtarthatta a 2018-as kormányalakítás után is, de nyilvánvaló volt, hogy Aszódi háttérbe szorult. Az addig rendszeresen szereplő Aszódi elhallgatott a nyilvánosság előtt. Ráadásul Becskeházi Attila Csaba személyében volt egy másik államtitkár is Süli alatt, aki a bővítéshez kapcsolódó egyéb fejlesztésekért felelt.
Úgy tudjuk, hogy Süli és Aszódi viszonya nem volt harmonikus, és ez már habitusukon is látszott. Süli például a kampányban a választókkal kocsmázott, Aszódi pedig grafikonok előtt magyarázva érezte jól magát. Egyelőre nem világos, hogy konkrétan mi vezetett Aszódi menesztéséhez, de azt többektől hallottuk a kormányzat felől, hogy a miniszter kezdeményezte eltávolítását.
Orbán Viktor javaslatára tette ezt meg Áder János.
Az új blokkok építésének kezdete beláthatatlan, az oroszok által javasolt 2019 októberi indulás pedig teljesen irreális most már. 2030 előtt nem lesz ez kész - már ha egyáltalán.
Ez nem a nyolcvanas években volt, hanem most. Süli Jánosnak egész sokat kell innia a kampány alatt.