370 esetben indult nyomozás az az állampolgársággal csaló és Magyarországon letelepedő ukránok ügyében

A DK-s Vadai Ágnes kéréssel fordult az ügyészséghez, arról érdeklődött, hol tart a nyomozás a magyar állampolgárságot csalással megszerző és Magyarországon hamis lakcímet létesítő ukránok ügyében. A parlamenti választások környékén több DK-s politikus is posztolt arról, hogy Magyarország keleti részén bizonyos házakba rengeteg ukrán jelentkezett be, és azt pedzegették, hogy választási csalás állhat a háttérben, erre utaló konkrét bizonyíték azonban nem merült fel.

Az ügyészség azt írta Vadainak, hogy január 28-ig ukrán állampolgárok honosításával és letelepedésével kapcsolatban összesen 370 esetben indult nyomozás. Ebből eddig 156 esetben volt vádemelés.

A legtöbbször azért indult eljárás, mert kiderült, hogy az állampolgárságot kérelmező igazából nem tud magyarul. Hogy mégis megkapta az állampolgárságot, az sok esetben az eljáró hivatalnok felelősségét is felveti, de voltak ügyek, amikben az ügyészség által „klónszemélyeknek” nevezett, magyarul tudó emberek tették le az állampolgársági vizsgát a kérelmező helyett.

A lakcímbejelentések ügyében pedig azért indultak eljárások, mert lakóingatlannal rendelkező, magyar állampolgárságú személyek szállásadóként valótlan lakcímbejelentőket állítottak ki Ukrajnában élő ukrán állampolgároknak, akik különböző okok miatt magyarországi lakcímet akartak létesíteni. Hogy bármi utal-e arra, hogy választési csalás is történt, arról Polt Péter nem számolt be a válaszában.