A Medián kalkulációja szerint nem igazán éri meg a közös ellenzéki lista az EP-választáson
Közeledik az Európai Parlamenti választás, és az egyik legnagyobb kérdés az, hogy az ellenzék milyen listát állít majd, egészen pontosan, hogy lesz-e közös lista, és ha igen, akkor milyen pártok lesznek majd rajta. A Medián a 444 megbízásából elvégzett egy kalkulációt az ilyen közös listák EP-választási esélyeiről.
Az ingadozó vagy elkötelezetlen szavazók várható viselkedésének becslésére a szavazási valószínűségekről tudakozódó kérdéssort használtak: a válaszadók hét fokú skálán fejezhetik ki, hogy milyen valószínűséggel szavaznának egyik vagy másik pártra, illetve az esetleges összefogás különböző kombinációira. A korábbi kutatási tapasztalatok azt jelzik, hogy a legalább 6-os értéket adó válaszadók tekinthetők valószínű szavazóknak, az ilyen válasz már jelentős elköteleződésre utal.
A kalkuláció eredménye pedig az volt, hogy a Medián skáláján minimum 6-os értéket megadóknál a közös ellenzéki lista nem hoz nagyobb támogatást, még akkor sem, ha azon a közös ellenzéki listán a Jobbik is szerepel. A Jobbik nélkül a többi ellenzéki párt külön-külön indulva 19 százalékot tudna összeszedni (még egyszer: ezek azok az emberek, akik a Medián hét fokú skáláján hatosra vagy hetesre tették annak valószínűségét, hogy szavaznának az adott formációra), a közös ellenzéki lista pedig csak 16 százalékot.
A Jobbikkal együtt vizsgálva az ellenzéki pártok külön-külön 26 százalékot szednének össze, a Jobbikkal együtt állított közös lista viszont szintén csak 16 százalékot.
Eszerint az ellenzéki közös lista nem hoz, hanem csak elvisz szavazatokat, és a veszteség különösen nagy, ha a listán a Jobbik is rajta van. A Medián becslése szerint tehát nem éri meg az ellenzéki pártoknak a közös listaállítás.
Az Európai Parlamenti választás egyébként teljes egészében listás, csak pártlistákra lehet szavazni, így az eredmény eleve sokkal jobban fogja tükrözni a listát állító politikai erők támogatottságát, mint a magyar parlamenti választás, ahol az egyéni választókerületek és a győzteskompenzáció nagymértékben is eltolhatja a parlamenti számarányokat a valós szavazatszámoktól, ahogyan ez 2014-ben és 2018-ban meg is történt.
A Medián azt is megmérte, hogy az egyes ellenzéki pártok támogatói számára mennyire vonzó a közös lista, ha azon a Jobbik is rajta van. Ez jött ki:
