Pompeo: Egyre nő az Északi-sarkvidék stratégiai jelentősége

külföld

Az Északi-sark körüli térség a részben feltáratlan olaj- és gázkészleteivel egyre inkább a hatalmi törekvések és a verseny a területe lett, erre kell felkészülnie az Egyesült Államoknak, de a játékszabályokat mindenkinek be kell tartania – közölte az amerikai külügyminiszter az Északi-sarkvidéki Tanács finnországi ülésén.

Ferenc József-föld 2013. október 22-én.
Fotó: Vlagyimir Asztapkovics/RIA Novosti/AFP

Mike Pompeo óva intette Kínát a megalapozatlan igényektől az Északi-sarkvidéken. „Csak azért, mert az Északi-sarkvidék egy érintetlen terület, ez nem jelenti azt, hogy ott törvényen kívüliség lehet” – mondta.

Pompeo beszélt az egyre növekvő kínai érdekeltségekről az Északi-sarkvidéken, megjegyezve, hogy Kínának csak megfigyelői státuszban van szerepe a szervezetben. „Peking azt állítja, hogy Kína Északi-sarkvidékhez közeli ország”, de nem létezik ilyen kategória, és Kína kb. 1500 km-re van az Északi-sarkkörtől – mondta Pompeo.

A tervek szerint hétfőn este az Északi-sarkvidéki Tanács külügyminiszterei egy munkavacsorán vesznek részt. Itt Pompeo találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is, ahol Pompeo várhatóan arról próbálja meggyőzni Lavrovot, hogy vonja ki az orosz haderőt Venezuelából.

A csúcstalálkozón részt vevő diplomaták kedden közös nyilatkozatot fogadnak el a finn elnökség lezárásaként. Finnország 2017 májusában vette át az Északi-sarkvidéki Tanács elnökségét két évre, a soron következő ország 2019 májusától Izland lesz. Az északi sarkköri országokat tömörítő szervezet tagjai közé tartozik Finnország, Izland, Norvégia, Oroszország, Svédország, az Egyesült Államok, Kanada, Dánia. (MTI)