A kevésnél is kevesebb gyerek született Magyarországon az első negyedévben

„Kevesebb születés és több halálozás, nagyobb természetes fogyás címmel” jelent meg a KSH legfrissebb gyorstájékoztatója a demográfiáról. 

A címet alátámasztó adatok:

• az előzetes adatok szerint 2019 első negyedévében a születések száma 4,3%-kal kevesebb, 
• a halálozásoké 1,6%-kal több volt, mint 2018 azonos időszakában.
• Ennek következtében a természetes fogyás 10%-kal, 1524 fővel nőtt 2018 január–márciusához képest. 

A KSH a születések, halálozások pontos számának feldolgozásában márciusnál jár. Ebben a hónapban:

• 6920 gyermek született, 3,1%-kal, 220 újszülöttel kevesebb, mint 2018 harmadik hónapjában.
• 11 373 fő vesztette életét, ami 15%-kal, 2006 fővel kevesebb az előző év azonos havinál.

Vagyis legalább a halálozási adatok kedvezőbben alakultak márciusban, de nem annyira, hogy az átfordítsa a negyedéves adatokat. Januárban haltak meg nagyon sokan, influenzajárványban. 2019. januárban 20 százalákkal, februárban 2,6 százalékkal többen, márciusban viszont 15%-kal kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban. A születéseknél mindhárom hónapban rosszabb volt a mutató, mint az előző év hasonló időszakában.  

A Családok éve

A születéseknél nyilvánvalóan még nem azokról a gyerekekről van szó, akik Orbán Viktor februári évértékelőjén felbuzdulva fogantak. Viszont bőven tartott már a kormány által meghirdetett Családok éve. 

Csökkent az a szám is, amit eddig a kormány szívesen kommunikált, hiszen a rossz demográfia adatok közül legalább ez javult az elmúlt években. Ez - a teljes termékenységi arányszám - azt mutatja, hogy a születéskorú nők hány gyereket vállalnak. 2,1 lenne a cél, az elmúlt években ez nőtt is, 1,5 körül alakult. 

Ehhez képest a teljes termékenységi arányszám becsült értéke az első negyedévben csak 1,41 volt, az előző év első három hónapjára számított 1,45-hoz képest. 

További részletek:

• A születések száma mindegyik régióban mérséklődött. A legjelentősebb mértékű visszaesést (11% és 7,8%) Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon regisztrálták, a legkisebbet (0,1% és 0,7%) Közép-Dunántúlon és Észak-Alföldön.
• A halálozások száma Budapesten és Pest régióban csökkent (1,2% és 1,0%), a többi régióban emelkedett. A legnagyobb növekedést (6,5% és 3,3%) Dél-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon mérték, a legkisebbet (1,4% és 1,7%) Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon.
• A természetes fogyás mindegyik régióban emelkedett: a születések számának számottevő mérséklődése és a halálozások számának országos átlagot meghaladó növekedése következtében Dél-Dunántúlon, az élveszületések jelentős visszaesése miatt pedig Nyugat-Dunántúlon emelkedett a legnagyobb mértékben (21%, illetve 19%).
• A házasságkötések száma három régióban emelkedett és ötben csökkent. A legjelentősebb mértékben Pest régióban növekedett (11%), míg a legnagyobb, hasonló mértékű csökkenés Közép-Dunántúlon (11%) történt.