A tiltakozással se értünk el sokat, de legalább tükörbe tudunk nézni
- Több mint egy éve tárgyal, érvel és tiltakozik a Magyar Tudományos Akadémia, de hiába: a kétharmados többség kedden áttolta a kutatóhálózatokat elcsatoló törvényt.
- Ezzel a magyar tudomány legnagyobb műhelye a kormány befolyása alá kerül, még a kutatási főirányokat is egy Palkovics László vezette testület szabja meg. Az MTA-t arra is kötelezik, hogy adja át ingyenes használatba a kutatóintézetek épületeit, infrastruktúráját, teljes eszközparkját.
- Palkovics László miniszter a törvényjavaslat vitájában kijelentette: „a változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése”. Ezt az érintettek nem így gondolják: maguk az akadémikusok és a kutatóhálózat vezetői is elutasították a kormányzati felügyeletet, miközben hosszú sornyi magyar és európai tudományos intézmény küldött támogató levelet nekik.
- Mindez a parlamenti szavazásnál semmit nem számított.
- Az Akadémiai Dolgozók Fórumának kedd délutáni tüntetésen arról kérdeztünk tudósokat, hogy mi következik ebből.
Kormánypárti többséggel megszavazták az MTA átalakításáról szóló törvényt
Hiába tiltakoztak ellene, simán átnyomták Palkovics miniszter javaslatát a törvényhozáson.
A kormány augusztus 1-én rabolhatja el az MTA kutatóhálózatát
Az Index megszerezte a törvénymódosítás-csomag tervezetét. Korábban Palkovics és Orbán is azt hazudta, nem államosítják a kutatóintézeteket, a tulajdon szent és sérthetetlen. Most már nem is tárgyalnak az Akadémiával.
Ezt már tényleg nehéz elhinni: a CEU után Széchenyi Magyar Tudományos Akadémiáját is a levesbe aprítaná a kormány
Úgy tűnik, hogy átalakítás címszó alatt a kormány egyszerűen szétveri a magyar tudományos élet legfontosabb szereplőjét. Elmagyarázzuk, miért védik kedden élőlánccal az MTA-t a tiltakozó kutatók.
Fentről jött, hogy ebből az ügyből nem lehet semmi – mit vizsgál a bizottság, ahol visszatért Varga Judit?
Varga Judit színrelépése a családi botrány miatt maradt emlékezetes, a bizottság viszont, ami előtt megjelent, súlyos ügyeket vizsgál. Itt beszélt a volt főügyész arról, hogy a Völner-Schadl nyomozás közben megüzenték neki, le kellene állni – Rogán viszont szerinte nem nyúlt be az iratokba.
Varga Judit: Agyonhallgatták a jótetteimet
Lehallgatás, elmaradt tartásdíj, Tavaszi szél, Magyar Péter-i pokol - a volt igazságügy miniszter sok témát felhozott, amikor a Völner-Schadl-ügyről kérdezték a parlamentben. Az újságíróktól közben bocsánatkérést vár.
Ügynökaktákkal és egy AirPodsszal teniszezett a Parlamentben Magyar Péter
A volt miniszterelnök öccséről, az ügynökaktákban tévesen szereplő Lezsák Sándorról és közbiztonság állapotáról vitatkoztak hétfőn az ellenzéki pártok vezetői és Magyar Péter a napirend előtt. Magyar szerint a kormánynak nem volt dolga az aktákkal, de ha látta volna Lezsák nevét, közbeavatkozik, hiszen ismeri a rendszerváltás előtti munkásságát.
Félnek a rendőröktől, de a jövőjüket még jobban féltik
Élesben néztük meg Párizsban, hogy néz ki közvetlen közelről a diáktüntetésnek indult, megélhetési tömegdemonstrációvá váló, a hírekbe a fosztogatások miatt bekerülő tiltakozási hullám. Miért vannak az utcán, mit szólnak az erőszakos jelenetekhez, hogyan reagálnak a rendőrök? Helyszíni videóriport.
Hogy került Lezsák Sándor neve az ügynökaktákba?
Mit jelent, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be és, hogy találták ki ügynökök sokszor fura fedőneveit? Többek között erről beszélgettünk Szekér Nóra történésszel, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik.