Alkotmánybíróság: Lehet mutatni a börtönőrök arcát

Alaptörvény-ellenesen marasztalták el azt a tévétársaságot, amelyik egy bírósági tárgyaláson kitakarás nélkül mutatta meg a vádlottat kísérő börtönőr arcát – mondta ki az Alkotmánybíróság, megsemmisítve a bv-alkalmazottnak sérelemdíjat megítélő bírósági döntést.

A HVG felidézte, hogy foglalkozott a rendőrök és bv-alkalmazottak közszereplőségének kérdésével a Kúria és az Alkotmánybíróság is, és bár voltak ellentmondásos ítéletek, úgy tűnik, egy korábbi Ab-határozat alapján csak akkor kell kitakarni az arcot, ha az illető megsérül vagy megalázó helyzetbe kerül, és a kép közlésével sérülnek a személyiségi jogai.

Az a börtönőr perelte be a tévét, aki Bene Krisztiánt kísérte a Kúrián. Az Ab a sajtószabadságra hivatkozva törölte el a korábbi ítéleteket, közhatalmat gyakorló személynek minősítve a börtönőrt, aki ilyenkor az államot képviseli.

Bár a törvény szerint képfelvételt a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az ügyészen és a védőn kívül nyilvános tárgyaláson is csak az érintett hozzájárulásával lehet készíteni, a sajtószabadság alkotmányos alapelve ezt az Ab többsége szerint felülírhatja.

A döntéssel 4 alkotmánybíró nem értett egyet:

• Pokol Béla szerint az utasítást teljesítő beosztott rendőr vagy börtönőr nem gyakorol hatalmat, nem közszereplő, tehát csak engedélyével ábrázolható.
• Salamon László szerint amíg ki nem mondják a büntetőeljárási törvényben szereplő, korábban idézett korlátozás alkotmányellenességét, addig egy arra alapozott ítéletet nem lehet megsemmisíteni.
• Stumpf István szerint az Ab „nem vallhatja azt, hogy a jogállamot akár a jogállam ellenében is meg szabad valósítani”.

De őket leszavazták, így a börtönőr nem kap sérelemdíjat. (HVG)