Meglehetősen szigorú kategóriát állított fel a jó magyarokra Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton, amikor Gyergyószentmiklóson ezt mondta: 

„Rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy gyermeke, 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt.” 

A Központi Statisztika Hivatal - még 2011-es, de ebben a kategóriában a legfrissebb - adatai ezek:

A gyerek nélküli, egygyerekes vagy kétgyerekes családok száma 2 495 126 volt 2011-ben. 

Vagyis Kövér László a jó magyarok közül kizárta a magyarországi családok 92 százalékát.  

Hogy a maradék 8 százaléknál megvan-e a Kövér által elvárt további 9-16 unoka, arról nincsenek adatok. 

Vannak frissebb trendek is a 2011-es adatoknál. A KSH „Demográfiai Portré 2018” című kiadványa - ami innen letölthető - a 2016-os mikrocenzus adataival dolgozik. 

A Gyermekvállalást elemző szerzők, Kapitány Balázs és Spéder Zsolt összefoglalója szerint 

„mind a gyermektelenek, mind az egygyermekesek aránya növekedett, a kétgyermekes családmodell népszerűsége csökkent, a nagycsaládosoké pedig stabil maradt”.

Azt írják, hogy „igazán radikális «baby-boom» a 8 osztályt, vagy azt sem végzett nők gyermekvállalási kedvét jellemezte a 2011–2016- os időszakban”, különösen a fiataloknál.  

A tanulmány szerint 

• egyértelműen nő gyermektelenség, hiszen az első gyermeküket vállalók aránya az ezredfordulós 92 százalékról 84 százalékra csökkent. 
• 8 százalékról 16 százalékra emelkedett a gyermektelenek aránya. 
• 78 százalékról 67 százalékra csökkent azoknak a száma, akik az elsőt követően második gyermeket is vállalnak. Azaz egyértelműen nőni látszik az egy gyermeket követően „megállók” (stopping) aránya. (Ez egy általános jelenség a régióban) 
• Egyértelműen növekszik a kétgyermekesből nagycsaládossá válók valószínűsége. A rendszerváltáskori 25 százalékról az ezredfordulóra 27 százalékra, majd 2016-ra 35 százalékra nőtt a két gyermek után harmadikat is vállalók részaránya.  
• Mivel azonban általánosan csökkent a kétgyermekesek aránya, a kétgyermekesek növekvő gyermekvállalási hajlandósága alig érzékelhető a népmozgalmi statisztikákban. 

A probléma tehát sokkal inkább az, hogy az első és a második gyerekek nem születnek meg. 

A KSH éves statisztikáiból az derül ki, hogy tavaly 90 ezernél kevesebb gyerek született Magyarországon. Ez ötéves negatív rekord.