Orbán Viktor és Tarlós István 2019. október 13-án a Bálnában értékeli az önkormányzati választás eredményét
Fotó:
FERENC ISZA/AFP
Gyorselemzésben tekint vissza a vasárnapi önkormányzati választás eredményeire kedd reggel a Magyar Nemzet.
A pártlap cikke arra tesz kísérletet, hogy kihámozza a pozitívumokat a voksolásból, ami komoly veszteségeket hozott a Fidesznek. A kormánypárt nem csak a főpolgármesteri posztot, de a budapesti kerületek többségét, és számos megyei jogú várost is elbukott.
A Nemzet által tett megállapítások alapján ezek az eredmények szinte hihetetlennek tűnhetnek:
„Míg tavasszal (Budapesten, az EP-választáson) 400 ezernél is többen voksoltak az ellenzéki pártokra, ez a szám vasárnap csak kicsivel haladta meg a 350 ezret. A Fidesz esetében ezzel ellentétes tendencia érvényesült: 280 ezres szavazatszámukat sikerült 300 ezer fölé emelni.”
„Tarlós István mögé jóval többen álltak be idén, mint az előző önkormányzati választáson. Míg 2014-ben 290 ezren adták szavazatukat a most leköszönő főpolgármesterre, vasárnap ez a szám 306 ezer volt.”
A cikk szerint az I., a III. és VIII. kerületekben nagyon szűken kapott ki a Fidesz, és ha nincs Borkai-ügy, akkor valószínűleg ezeket a kerületeket sikerült volna megtartani.
Előkerült Kósa Lajos kedvenc érve is: ”A szivárványkoalíció sikerében szerepet játszhatott az a körülmény is, hogy a fővárosban kilencvenezer olyan külföldi állampolgár él, aki jogosult szavazni.”
Aztán: Budapest amúgy is mindig balos volt, és csak az őszödi beszéd után kezdtek fideszesedni a kerületi önkormányzatok. Itt példaként említi a cikk a II. kerületet, ahol pedig az elmúlt 30 évben egyetlen ciklus erejéig volt csak baloldali vezetés (igaz, 1998 előtt Póta Gyula liberális polgármesterként vezette a kerületet).
Pozitívum: igaz ugyan, hogy 10 polgármester is bukta a hivatalát, de 8-an bejutottak a képviselő-testületbe!