A cím csak vicc, a parlamenti tudósítás műfajának most már tényleg vége.
Az őszi parlamenti ülésszak kezdetével szigorodtak a szabályai az országgyűlési tudósítás rendjének. A sajtótudósítással kapcsolatos változtatások kimondják, hogy a felvételkészítés nem zavarhatja és nem akadályozhatja a képviselői vagy a hivatali munkát, így nem lehet felvételt (hangot vagy képet) rögzíteni a plenáris üléstermet övező folyosón, az éttermekben és büfékben, ott, ahol biztonsági berendezések vannak, és a hivatali szervezetnek fenntartott területeken sem.
Aznap, amikor az ülésteremben képviselők dulakodtak, kiderült, hogy a parlamenti tudósítás műfaját gyakorlatilag megölték. Az újságírók még csak nem is lehetnek olyan helyen, ami nem nekik van kijelölve, és ahogy a Képviselői Irodaházban, úgy itt is csak egy elkerített karámban állva lehet várni a képviselőket, akik méterekkel odébb elhaladva, az újságírókra rá sem nézve közlekednek. Gyakorlatilag a külföldi turistáknak is több joguk maradt az Országházban, mint a magyar újságíróknak.
A demokrácia legfontosabb intézménye, a Parlament a megépítése óta a nyilvános politizálás legfontosabb terepe, a „társadalmi párbeszéd” első számú helyszíne volt, mostanra viszont inkább kitiltogatják a sajtót, menekülési útvonalakat alakítanak ki a képviselőknek, csak hogy ne kelljen eltűrniük a munkájukat érintő kérdéseket, amikre persze eddig sem nagyon válaszoltak (egyrészt nem szabad nekik, másrészt utána sem néznek, miről szavaztak). A mostani változtatásoknak hála már tényleg senkivel sem kell szóba állniuk, nem kell magyarázatot adniuk semmire.
Varga Judit színrelépése a családi botrány miatt maradt emlékezetes, a bizottság viszont, ami előtt megjelent, súlyos ügyeket vizsgál. Itt beszélt a volt főügyész arról, hogy a Völner-Schadl nyomozás közben megüzenték neki, le kellene állni – Rogán viszont szerinte nem nyúlt be az iratokba.
Lehallgatás, elmaradt tartásdíj, Tavaszi szél, Magyar Péter-i pokol - a volt igazságügy miniszter sok témát felhozott, amikor a Völner-Schadl-ügyről kérdezték a parlamentben. Az újságíróktól közben bocsánatkérést vár.
A volt miniszterelnök öccséről, az ügynökaktákban tévesen szereplő Lezsák Sándorról és közbiztonság állapotáról vitatkoztak hétfőn az ellenzéki pártok vezetői és Magyar Péter a napirend előtt. Magyar szerint a kormánynak nem volt dolga az aktákkal, de ha látta volna Lezsák nevét, közbeavatkozik, hiszen ismeri a rendszerváltás előtti munkásságát.
Élesben néztük meg Párizsban, hogy néz ki közvetlen közelről a diáktüntetésnek indult, megélhetési tömegdemonstrációvá váló, a hírekbe a fosztogatások miatt bekerülő tiltakozási hullám. Miért vannak az utcán, mit szólnak az erőszakos jelenetekhez, hogyan reagálnak a rendőrök? Helyszíni videóriport.
Mit jelent, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be és, hogy találták ki ügynökök sokszor fura fedőneveit? Többek között erről beszélgettünk Szekér Nóra történésszel, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik.