Évtizedeken át az Új-Delhiben dolgozó külföldi tudósítók egyik kedvenc témája volt a rejtélyes, megbukott királyi család története, melynek leszármazottjai még mindig ott éltek a város szélén, egy romos, omladozó palotában.
Interjút ugyanakkor nagyon keveseknek adtak, az özvegy Wilayat, illetve két gyermeke, Sakina hercegnő és Ali Raza herceg keveset mutatkozott a nyilvánosság előtt. A közszájon forgó történet szerint ők mind annak a dinasztiának a leszármazottai voltak, mely 1856-ig öt tartomány vezetőjét, azaz navabját adta India északi részén, Aud államban.
A leszármazottak a város szélén fekvő esőerdőben, egy rettentő rossz állapotban lévő palotában laktak, jelentős szegénységben. Elmondásuk szerint azért, mert ez a fizikai megjelenése volt annak a traumának, amit lelkileg is el kellett szenvedie az egész országnak, amikor a britek kezébe került.
De mint kiderült, a család történetéből semmi nem volt igaz, az egészet csak kitalálták. Erről a New York Times újságírója, Ellen Barry rántotta le a leplet, miután négy éven át (!) nyomozott a család története után. És amit talált, az hazugságok és átverések döbbenetesen sűrű hálózata lett: ez alapján Wilayat a hetvenes évek elején érkezett meg az Új-Delhiben lévő vasútállomásra, ahol elfoglalt egy VIP-várót szolgáival, két kutyájával és gyerekeivel, és követelte az államtól, hogy azonnal adják vissza ősei javait.
A nő nem volt hajlandó elmenni onnan, amíg nem kapja vissza, ami jár neki: a beszámolók szerint elfoglalta a várótermet, amit aztán szőnyegekkel és antik régiségekkel rendezett be, és 10 éven át ott élt. Végül az állam úgy döntött, hogy inkább teljesíti a kérését, és kiutaltak számára egy 14. században épült, dzsungel sűrűjében fekvő vadászpalotát. Közben Wilayat folyamatosan azt állítótta, hogy ő az azóta már nem létező Aud állam uralkodója, és követelte vissza birodalmát.
1985-ben költözött be a rendkívül romos palotába, és a család időnként interjúkat is adott külföldi újságíróknak, melyekben a brit és az indiai kormány igazságtalanságait kifogásolták. Városszerte ismert történet lett az ővék, a nyolcvanas-kilencvenes években sok nemzetközi tudósítás is született róluk.
Szegénységben haltak meg, a feltételezések szerint a nő öngyilkos lett a kilencvenes években, míg lánya 2016-ban hunyt el. A cikke írása közben Barry összebarátkozott a Cyrusként ismert herceggel, akivel feltehetően dengue-láz végzett 2017 végén.
Barry szerint képtelenség megmondani, hogy a gyerekek tudták-e, hogy egész élettörténetük hazugságokra épült. De szerinte cikke így is, úgy is összetörte volna Cyrust, ha megélte volna a megjelenését. Az újságíró ugyanis közben felfejtette, hogy Wilayat korábban egy közszolga felesége volt, és miután férje meghalt, a nőt elmegyógyintézetbe kellett szállítani, ahol kijelentette, hogy ő Aud királynője. A család legidősebb gyermeke, Shahid Butt még tinédszerként Angliába költözött, de titokban anyagilag támogatta családját. Ő idén halt meg.
Barry szerint Wilayat és gyermekei annyira meggyőzőek és kitartóak voltak, hogy az emberek 40 éven át tényleg hittek nekik. (Observer, New York Times)