Bement egy tucat diplomata a magyar külügybe. Feszült vita lett belőle Ukrajna miatt
Tucatnyi NATO-tagállam szólította fel a magyar kormányt Budapesten, hogy az ukrán oktatási törvény miatti vitában fejezze be a NATO-Ukrajna bizottság magas szintű találkozóinak blokkolását - értesült a Direkt36. Múlt csütörtökön, február 6-án sétáltak be Budapestre akkreditált magas beosztású diplomaták a magyar külügyminisztériumba, ahol előre egyeztetett üzenetet adtak át a minisztérium őket fogadó egyik helyettes államtitkárának. Fellépésüket nyomásgyakorlásnak szánták: azt egy nappal Szijjártó Péter külügyminiszter kijevi látogatása és egy héttel a NATO február 12-13-i brüsszeli védelmi miniszteri találkozója elé időzítették.
A konfliktus oka, hogy az ukrán parlament 2017 őszén elfogadta az ukrán nyelvet az iskolákban előtérbe helyező oktatási törvényt, ami a kritikák szerint elsorvasztaná az ukrajnai kisebbségi oktatást. Bár a törvényt az orosz nyelv visszaszorítására hozták, de az hátrányosan érinti a magyar nyelvű oktatást is. Az Orbán-kormány erre hivatkozva kezdte el a NATO-n belül blokkolni a miniszteri szintű hivatalos egyeztetéseket Ukrajnával. Ezt követően a magyar-ukrán viszony annyira elmérgesedett és sokszereplőssé vált, hogy még a Donald Trump amerikai elnökkel szembeni alkotmányos vádeljárásban is téma lett (ennek hátteréről korábban a Direkt36 írt).
A múlt heti tiltakozásban a nagy NATO-tagállamok közül az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Kanada és Spanyolország is részt vett, de csatlakozott például Hollandia, Dánia, Norvégia, Románia és az egyik legkisebb tagállam, Észtország is. A tárgyaláson azonban nem találták meg a közös hangot a magyar kormány képviselőivel, hanem feszült vita alakult ki, amelyről négy, az akcióban résztvevő tagállam képviselője, illetve magyar külügyi források árultak el részleteket.
Ez a cikk nem született volna meg, ha nincs a Direkt36. Támogasd a munkánkat!
Szerintük a magyar tárgyalókat, köztük a biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárt láthatóan meglepte a NATO-szövetségesek közös fellépése. A magyarok „úgy reagáltak, hogy hacsak nem lesz Kijevben is hasonló fellépés és nyomásgyakorlás az ukrán félre ugyanezektől az országoktól, akkor a magyar kormány figyelmen kívül fogja hagyni az fellépésüket”.
„Természetesen bármikor tárgyalunk szövetségeseinkkel, amikor ezt fontosnak gondolják, így történt ez az ön által említett alkalommal is. Álláspontunk kezdettől világos és változatlan: szeretnénk újra támogatni Ukrajna euroatlanti integrációját – a folyamatnak korábban is hangos támogatói voltunk – és ezt azonnal megtesszük, amint az oktatási törvénnyel és a nyelvtörvénnyel kapcsolatos helyzet a kárpátaljai magyarok számára megnyugtatóan rendeződik” – írta hivatalos válaszában a KKM a Direkt36 megkeresésére.
Kezdik elveszíteni a türelmüket a szövetségeseink
A múlt heti akció megmutatta, hogy egyre nő a nyomás a NATO-n belül a magyar kormányon az Ukrajnával vállalt konfliktus miatt, és a legbefolyásosabb NATO-szövetségesek kezdik elveszíteni türelmüket, magyarázták magyar és külföldi források.
Egy észt kormányzati tisztviselő azt mondta, őket is aggasztja a magyar vétó és többször próbálták rábeszélni a magyar felet, hogy közvetlenül az ukránokkal, vagyis ne a NATO-n keresztül próbálják a vitát megoldani. A minisztériumi látogatáskor is ez volt a diplomaták fő üzenete. Hogy a NATO-szövetségesek közös akcióhoz folyamodtak, azt az időzítés mellett alapvetően három ok magyarázza diplomáciai források szerint.
Az egyik ok, hogy a kormány kritikusai szerint az elhúzódó vitában sokkal inkább az orosz agresszióval küzdő Ukrajna az áldozat, nem pedig a kárpátaljai magyarok. A másik, hogy szerintük a Zelenszkij-adminisztráció hivatalba lépése óta az ukránok nyitottabban állnak az ügyhöz, de a magyarok merev álláspontja és agresszív kommunikációja azt sejteti, Budapest talán nem is akar megegyezni.
Ezzel függ össze a harmadik ok: többen megkérdőjelezik Magyarország kisebbségvédő szándékát és orosz érdekeket emlegetnek. Több, a Direkt36 által megkérdezett EU-s diplomata az ukrán-kérdést egy problémacsokor részeként említette az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapestre költözésével, a paksi bővítéssel, vagy éppen a Gazprommal bejelentett hosszú távú gázszerződéssel.
Magyar külügyes források is elismerték a Direkt36-nak, hogy az Orbán-kormány oroszbarát híre és rossz megítélése gyengíti diplomáciai pozíciójukat az ukrán-magyar vitában. A források szerint a NATO-s tiltakozók ezért hisznek inkább Kijevnek, mint Budapestnek.
„Nem a NATO a megfelelő hely két ország vitájának a rendezésére és nem értünk egyet az Ukrajna és NATO közötti magasszintű kapcsolat blokkolásával, amikor ott háború folyik” – reagált az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a múlt heti közös akcióval kapcsolatos kérdésünkre. Szerintük „csak Oroszország jár jól egy gyenge vagy elszigetelt Ukrajnával. Ahogy Pompeo külügyminiszter fogalmazott, nem hagyhatjuk, hogy Oroszország éket verjen barátok közé a NATO-n belül”.
Az eheti brüsszeli NATO-találkozóra érkező Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Direkt36 kérdésére egy videós sajtótájékoztatón elmondta: azt akarják, hogy Ukrajna részt vehessen a védelmi miniszteri találkozón, és „nagyon reméljük, Magyarország együtt fog működni velünk, hogy ez megtörténhessen”. Hutchison azt mondta, a NATO-n kívül támogatják Magyarországot is a vita megoldásában, de Ukrajnának „pont most nagyon is szüksége van” a NATO segítségére.
„Nem jókedvünkben blokkolunk”
Múlt pénteken, pont a diplomáciai nyomásgyakorlás másnapján tárgyalt és vitt egy új javaslatcsomagot Szijjártó Péter külügyminiszter Kijevbe. Például azt javasolta, hogy – a krími tatárokhoz hasonlóan – kapjon a magyar kisebbség is őshonos státuszt, amivel kikerülnének az új oktatási törvény hatálya alól. Az ukrán oktatási miniszter a javaslatokat elvetette, ám a látogatás végén Szijjártó ennek ellenére is sokkal visszafogottabban nyilatkozott, mint korábban.
Meglepően szeliden reagált Szijjártó külügyminiszter az ötleteit lesöprő ukrán miniszterre az anyanyelvi oktatás ügyében
Pedig az utóbbi években valamiért igen harcias hangot ütött meg az ukránokkal. Reméli, hogy lesz egyeztetés.
„Az ukrán oktatási miniszter ott ült végig a tárgyalásokon, de nem látszott rajta kompromisszumkészség” – mondta a Direkt36-nak egy, a múlt heti kijevi megbeszélések részleteit ismerő KKM-es forrás. Egy másik magyar tisztviselő pedig azt emelte ki, hogy bár a Zelenszkij-féle új ukrán vezetés nyitottabb, de ahogy az ukrán külügyi apparátus se változott sokat a Porosenko-időszakhoz képest, úgy az oktatási sem. Hanna Novoszad, az új oktatási miniszter is magasrangú, a nemzetközi oktatási ügyekért felelős tisztviselő volt a vitás ukrán nyelvtörvényt elfogadó és a nemzetépítés programjával kampányoló Porosenko-kormány idején.
Az ukrán oktatási törvény kifogásolt, kisebbségi jogokat érintő részének (7. paragrafus) orvoslására a Velencei Bizottság ajánlásokat dolgozott ki, melyekről az ukrán kormány azt állítja, azokat maradéktalanul betartják, a magyar kormány azonban ezt kétségbe vonja. Egy, a vitát részleteiben ismerő magyar külügyi forrás szerint két konkrét változtatás történt: a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó rendelkezések alkalmazását az EU-s nyelvek, így a magyar esetében 2023-ig ideiglenesen elhalasztották; emellett – a Velencei Bizottság javaslatára – kiveszik a törvény hatálya alól a magániskolákat.
A magyar kormány azonban úgy látja, hogy lényegi pontokon egyelőre semmi nem változott. Magyar félelmek szerint a törvény hatályba lépésének elhalasztása is csak arra jó, hogy a fenyegetés folyamatosan ott lebegjen a magyar kisebbség feje fölött. „A kisebbségi jogokra máskor érzékeny NATO-s nagykövet barátaink nyílt és leplezetlen diszkriminációhoz asszisztálnak” - mondta csalódottan egy KKM-es tisztviselő.
Iratkozz fel a Direkt36 hírlevelére, hogy ne maradj le a cikkeinkről!
A Zelenszkij-kormány tavalyi hivatalba lépése után úgy tűnt, hogy a vita megoldódhat, de aztán év végén újra kiéleződött a feszültség. Ezt a Direkt36-nak több forrás is ukrajnai okokkal magyarázta. „Sokkal fontosabb ügyek vannak most Kijevben, mint ez. Zelenszkijék most éppen nem tudnak engedményeket tenni a nyelvkérdésben, amíg a szélsőjobb informálisan ennyire erős, majd csak ha meggyengítették őket” – mondta egy ukrán ügyekkel foglalkozó EU-s tisztviselő.
Többek közt arra utalt, hogy Pavel Sheremet fehérorosz újságíró meggyilkolása ügyében egy ismert, sőt Porosenko korábbi ukrán elnök által is méltatott nacionalistát vádoltak meg. Az ukrán nyelv- és oktatási törvények iránt is elkötelezett nacionalisták pedig nagyon befolyásosak, az új ukrán kormány egyelőre pedig nem engedheti meg magának, hogy gyengeséget mutasson a nacionalistának fontos nyelvtörvény ügyében. Egy magyar külügyi forrás még azt is hozzátette, hogy érzése szerint az ukrán vezetés az Oroszországgal való, nemrég újrainduló tárgyalásokon is megpróbálhatja a pozíciót javítani az oktatási törvénnyel.
Egyelőre azonban a magyar kormány sem hajlandó engedni a NATO-s vétóból. „Álláspontunkat a szövetségeseink is ismerik, és bízunk benne, számukra is fontos, hogy Ukrajna betartsa az éves NATO-felkészülési tervét, valamint az EU-val kötött társulási megállapodást, mindkét dokumentum egyértelműen védi a nemzeti közösségek már meglévő szerzett jogait, így az anyanyelv használatát is” – írta a KKM megkeresésünkre. „Nem jókedvünkből blokkoljuk Ukrajna integrációs folyamatait, hanem azért, mert nincs más eszközünk, és a kárpátaljai magyarokat nem áldozzuk fel világpolitikai játszmák oltárán” – írták.
A KKM-es forrás szerint a NATO és a kisebbségi ügyek összekapcsolását helytelenítő tárgyalópartnereinek a magyar külügy az NSZK példájával is elkezdett visszavágni. 1955-ben ugyanis az NSZK NATO-csatlakozását Dánia is arra használta fel, hogy kikényszerítse a németországi dán kisebbség helyzetének rendezését, ami akkor meg is történt.