Még március legvégén, kevéssel a koronavírus-vészhelyzet kihirdetése után nyújtotta be Semjén Zsolt, a KDNP elnöke azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a személyi iratokban eddig szereplő nem kategóriát lecserélnék a születési nemre, amit a veleszületett elsődleges nemi jellegek és kromoszómák szerint határoznak meg. Tehát a május 19-én elfogadott törvény gyakorlatilag megakadályozza, hogy a nemváltást elismerje a magyar jog. A hazai transznemű közösség szerint az intézkedés megalázó, és a hétköznapi életüket teszi nehezebbé.

Péntek kora este körülbelül 30 tiltakozó vett részt a Szivárvány Misszió Alapítvány akcióján, ahol többen elégették anyakönyvi kivonatukat.

Az eseményen felszólalt Gyarmati Dániel, a Budapest Pride egyik szervezője, beszédében felidézte a KDNP-s Vejkey Imre mondatát, aki szerint „közömbös”, hogy mit gondolnak a törvényről azok, akiket érint.

„Én transzneműként kimondom, teljesen közömbös a nem érintettek véleménye” - reagált Gyarmati a politikus gondolatára.

Beszédet mondott Ördög Ivett, transznemű aktivista, akivel a törvényjavaslat benyújtásakor készítettünk interjút.

Mindkét felszólaló kiemelte, hogy a transznemű embereknek mindennapos megaláztatást jelent, ha nem használhatják a hivatalos irataikban a választott nevüket. „Munkavállaláskor, az orvosnál, a postán, mindig mások jóindulatának vagyunk kiszolgáltatva” – mondta Ördög, aki szerint a transzneműek ugyanúgy fontos és hasznos részei a társadalomnak, mint bárki más.

„Miért kell megint Magyarországnak annak az országnak lenni, ami a tehetségeit elkergeti? Miért kell igazi hazafiaknak elmenekülni az országból?” – kérdezte.

Magyarországon 2003 óta van lehetőség a nemváltás jogi elismertetésére, de a gyakorlatban, részletes szabályozás híján, az elmúlt években a kérelmek elbírálását visszatartották. 2018-ban például a GDPR adatvédelmi törvény életbe lépésére hivatkozva függesztették fel a nemváltoztatási engedélyek kiadását, de korábban is kiszámíthatatlan volt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma melyik kérelemmel foglalkozik és melyikkel nem.

A nemváltoztatás megtiltása sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot is, erről az Emberi Jogok Európai Bíróságán ítéletek is születtek. Legutóbb 2019-ben marasztalták el Macedóniát, amiért bürokratikus módon nehezítették a nemváltást.

„A transzjogok emberi jogok!" - skandálták a résztvevők az esemény végén és azt kérték, hogy aki támogatná az ügyüket, csatlakozzon az Amnesty International kampányához, és küldjön egy levelet az alapvető jogok biztosának.