• Január 11-ig érvényben maradnak a korlátozások, ez alól talán csak karácsonykor tesznek kivételt.
• Hogy karácsonykor mik lesznek a szabályok, azt majd két hét múlva találják ki.
• Lazításra amúgy semmi ok. Bár ma az elmúlt két hét legalacsonyabb halálozási számát közölték, ez talán csak az adatszolgáltatás sajátosságaiból adódik.
• Legalábbis a kórházi ápolásra és lélegeztetésre szorulók száma, bár csökkenő arányban, de még mindig növekszik.

Orbán Viktor hallgatott a szakértőkre. Bár a kormány karácsony idejére még hozhat lazítást, az már hétfőn eldőlt, hogy idén elmaradnak a nagy szilveszteri bulik. Orbán Viktor bejelentése alapján január 11-ig életben marad az este 8 és hajnal öt között érvényes kijárási tilalom, bár december 21-én azt még mérlegelni fogják, hogy a karácsony idejére lazíthatnak-e a szabályokon.

116

A lazításra amúgy különösebb ok nincs. Hétfőn 116 halálesetet jelentett az operatív törzs. ami bő két hete ez még rekordközeli érték lett volna, azóta azonban annyira megugrott a halálozások száma, hogy most már ez is drasztikus javulásnak tűnik. Már amennyiben nem csupán a hétvégi adatszolgáltatás akadozásának tudható be, márpedig erre utaló jelek is vannak. Legalábbis erre utal az újonnan azonosított fertőzöttek száma, amely ma csupán 3870 volt - ennyire alacsony legutóbb december 1-én volt, de a következő napokban aztán újra rendre ötezer fölötti új esetszámot jeleztek. A szennyvízből vett minták nem utalnak egyelőre javulásra.

Javulni amúgy volna honnan. A múlt hét volt eddig a legbrutálisabb a járvány kirobbanása óta, egy hét alatt több beteg halt meg, mint szeptemberben és októberben összesen. Abban a két hónapban 1183-an vesztették életüket, a múlt héten 1196-an. A fertőzöttek összesített száma pedig elérte a negyedmilliót. Közben azért akadnak a járvány lassulására utaló jelek is: bár még mindig emelkedik a kórházban ápoltak és a gépi lélegeztetésre szorulók száma, a növekedés üteme lassult. Ez, hacsak nem azt jelzi, hogy az ellátórendszer elérte kapacitása határait, kedvező adat.

A járvány Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is rendkívül sok áldozatot szed, az utóbbi két hétben egy főre vetítve nálunk a harmadik legmagasabb a járvány áldozatainak száma.

A járvány második hullámában többször fordult már elő, hogy egy-egy áldozat adatai kimaradtak a halálozási statisztikából. Talán erre jelent kreatív megoldást a tájékoztató oldalon ma felbukkant rejtélyes áldozat, az ember, akinek sem a nemét, sem az életkorát, sem az alapbetegségeit nem tüntették fel.

A koronavírus mellett a kórházi fertőzések is tovább pusztítanak

"Magyarországon egy kéztörésbe is belehalhatsz" - írtam bő négy és fél éve, amikor az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport elkezdett komolyan foglalkozni a kórházi fertőzések problémájával. Bár a helyzet a kampányuknak is köszönhetően azóta javult e téren, sejthető volt, hogy ahogy nő a kórházak leterheltsége, a kórházi fertőzések újra komoly problémát okozhatnak. Ezek ugyanis részben azért is terjedhetnek, ha egy ápolóra túl sok beteg jut, így egyszerűen nincs ideje megfelelően fertőtleníteni magát két beteg ellátása között. Földi Kitti egy olvasónk levele alapján járt utána a kérdésnek, és tudta meg, hogy sok koronavírusos beteg végül nem is közvetlenül a covidba, hanem az intenzív osztályon elkapott különféle gombás és bakteriális fertőzésekbe hal bele.

A rendőrség sajátos jogértelmezése ellenére az ügyészség végül eljárást indított egy, a közleményükben meg nem nevezett, orvos végzettségű üzletember, a sajtóhírek szerint Lenkei Gábor ellen, akit ketten is feljelentettek azzal, hogy tagadja a koronavírus létezését, illetve álismereteket terjeszt. A rendőrség először úgy értékelte, hogy ez nem rémhírterjesztés, mert "nem közveszély helyszínén valósul meg", ami sajátos értelmezés egy egész országra kiterjedő járvány esetén. Mégis, az ügyészség is úgy értékelte, hogy a rémhírterjesztés nem valósult meg, a feljelentett orvos ténykedése alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, márpedig ez a különleges jogrend idején akár egy-öt éve szabadságvesztéssel is büntethető.

Jár a százszázalékos táppénz

De a bürokráciát nem lehet kikerülni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint azért volt csak 70 százalék a pedagógusok részvétele az ingyenes tesztelésen, mert attól tartottak, hogy ha kiderül a fertőzésük, akkor táppénzre kell menniük, ami csupán a bérük 60 százalékát fedezi. Az Emmi most közölte, hogy ha munkahelyükön fertőződnek meg, akkor jár nekik a száz százalékos táppénz, de a maradék 40 százalékot csak akkor utalják majd nekik, ha az illetékes hatóságok befejezték a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos eljárást.

A tömeges tesztelés két hete tart, a második héten a hétfőn közzétett adatok szerint 132113 teszttel 2356 fertőzöttet találtak a bölcsődékben, óvodákban és általános iskolákban.

Azt, hogy a járvány milyen pusztítást tud végezni intézményi környezetben, már a tavaszi első hullám idején megtapasztalhattuk, amikor amúgy a lakosság által kikényszerített intézkedéseknek hála a közösségi terjedést még sikerült megakadályoznunk. Akkor a fegyintézetekben is látogatási tilalmat rendeltek el, de egy friss beszámoló alapján nem sikerült hermetikusan elzárni a börtönöket a vírus elől. December 4-ig 120 fogvatartott fertőződött meg, két rab és egy büntetés-végrehajtási dolgozó pedig életét vesztette.

Amire van pénz

541 millió forintot költött naponta (!) a sport támogatására a járvány kezdete óta a kormány. Ez még annál is több, mint amit egyházak támogatására költöttek.

A nap legkevésbé meglepő koronavírus-híre Rudy Giuliani fertőzéséről szól. A volt New York-i polgármester, aki elmúlt heteit Donald Trump képtelennél képtelenebb csalásvádjainak bizonyítékok nélküli bizonyításával töltötte, a múlt héten többször is töltött órákat maszk nélkül tömött termekben, ahol arról próbált meggyőzni embereket, hogy bizonyítékok nélkül is fogadják el igaznak hajmeresztő állításait, például a tömegesen szavazó halottakról.

Podcast!

Negyedik részéhez ért a világjárvány hosszú távú hatásaival foglalkozó podcastsorozatunk, a Pozitív, a legfrissebb adásban Gerendai Károllyal, Mautner Zsófiával és Faix Csabával beszélgettünk a turizmus járvány utáni esélyeiről.