Ismét több ezren tüntettek Lengyelországban, miután csütörtökön hatályba lépett a szinte teljes abortusztilalom, annak ellenére, hogy a lengyel kormány éveken keresztül kihátrált a javaslat mögül, majd hónapokon keresztül nem merte beiktatni a már ősszel megfogalmazott törvénymódosítást, ami a súlyosan beteg magzatok művi vetélését sem engedélyezi. Utoljára 1939-ben lehetett csak ilyen kevés esetben abortuszt végezni Lengyelországban.

Az újabb tüntetések már szerdán elkezdődtek, miután az alkotmánybíróság kiadott egy dokumentumot, amiben részletesen megindokolta, hogy miért szedik ki a meglévő abortusztörvényből, hogy a súlyosan beteg magzatok művi vetélésének lehetőségét. Ennek értelmében mostantól csak akkor lehet abortuszt kérniük a lengyel nőknek, ha bizonyítottan nemi erőszakból vagy vérfertőzésből fogant a magzat, illetve ha a terhesség komplikációi az anya életét közvetlenül veszélyeztetik. Tehát kötelező megtartaniuk a nőknek azokat a magzatokat, amikről lehet tudni, hogy betegek vagy súlyosan sérültek, ami azért is egy problematikus döntés, mert a fogyatékos gyerekeket nevelő családoknak a szülés után nagyon kevés segítséget ad az állam.

A törvény hatályba lépésének napjára a Women’s Strike (Strajk Kobiet) nőjogi szervezet tüntetést szervezett Varsóban az alkotmánybíróság épülete elé, de több lengyel városban is utcára vonultak az emberek szerda és csütörtök este.

Az AP beszámolója szerint Varsóban feszült volt a légkör a rendőrök és a tüntetők között, összesen öt embert vettek őrizetbe, köztük Klementyna Suchanow-val, aki a mozgalom egyik vezetője. Három embert pedig azért tartóztattak le, mert behatoltak az alkotmánybíróság épületébe.

A tüntetők a transzparenseiken azt hirdették, hogy a nőknek joguk van dönteni a saját testük felett, de volt olyan nő, aki azt írta fel, hogy „akartam több gyereket, de ti kiöltétek belőlem ezt a vágyat.” Sokan zöld bandanával (kendővel) takarták el az arcukat, ami az argentín mozgalmat szimbolizálta, ahol hosszas küzdelmek és megmozdulások után december 30-án a 14. hétig legalizálták az abortuszt. Szintén szimbolikus jelentőséggel bírt, hogy a tüntetők gyerekjátékokat gyűjtöttek össze a földön, amit aztán piros festékkel locsoltak le.

A tüntetők szerint a törvény leginkább a hátrányos helyzetű nőket érinti rosszul, mert nekik nem lesz pénzük arra, hogy külföldre utazzanak, hogy elvetethessék a magzatukat. A lengyel ombudsman is kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy véleményük szerint a törvény súlyosan korlátozza a nők jogait, és gyakorlatilag "kínzásra ítéli őket". A következő napokban további tüntetések várhatók.

Hogy jutottak el idáig?

Lengyelországban mindig is nagyon szigorú volt az abortusz szabályozása, 1932-ig teljes tilalom volt életben, vagyis semmilyen esetben nem lehetett elvetetetni a magzatot.

1932-ben azonban Európában elsőként (!) lazítottak a törvényen azzal, hogy a kivételek közé emelték azt, ha bűncselekmény következményében fogant a magzat vagy ha a nő életét, egészségét veszélyeztette a magzat megtartása.Nem sokkal később viszont teljesen megszűnt mindenféle korlátozás a náci megszállásnak köszönhető 1939 és 1945 között, ugyanis a Német Birodalomban nem szabályozták az abortuszt, így Lengyelországra is ez vonatkozott.

Ez volt Lengyelország történetében az egyetlen olyan időszak, amikor mindenféle tilalom és kivétel nélkül, a nők szabad döntése alapján lehetett művi vetélést végezni. A nácik kivonulásával azonban visszatért a majdnem kizárólagos tilalom, amit 1956-ban a Szejm azzal enyhített, hogy azoknak a nőknek is lehetővé tette az abortálást, akik „nehéz körülmények között élnek”. Az 1960-70-es évekre a törvény tovább lazult: kérvényezni lehetett az abortuszt, ami miatt még Svédországból - ahol akkoriban teljes tilalom volt - is jöttek nők, hogy legálisan elvetethessék a magzatukat. A legális abortuszhoz szükséges követelményeket folyamatosan változtatták, mígnem 1990-ben, a kommunista uralom megszűnése után ismét fordulat következett, és elkezdték nehezíteni az abortuszhoz való hozzáférést.

1993-ra kivették a törvényből azt a részt, hogy a „nehéz körülmények között élő nők” kérhetik az abortuszt. Innentől kezdve lényegében az a szabályozás volt érvényben, amit most, 2021-ben szigorított tovább a kormány, vagyis csak abban az esetben lehetett művi vetélést végezni, ha a magzat a terhes nő életét súlyosan veszélyeztette, nemi erőszak vagy vérfertőzés áldozatául esett, és akkor, ha a magzat súlyosan vagy visszafordíthatatlanul károsodott.

Bár igazán csak 2020 őszén került bele a nemzetközi köztudatba, hogy az ultrakonzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság párt (PiS) szigorítani akar a szabályozáson, valójában már öt évvel ezelőtt is felmerült az ötlet. Csakhogy akárhányszor a kormány felhozta a törvénymódosítást, tömegek vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak, ráadásul a közvéleménykutatások is azt mutatták, hogy a lakosságnak legfeljebb a 15 százaléka szigorítana, míg legalább 50 százalék inkább lazítana a meglévő törvényen. A kormánypárt ezért az elmúlt években rendre megijedt, és inkább visszatáncolt mielőtt a végső szavazása került volna sor.

Ez változott meg 2020-ban, amikor a PiS az alkotmánybíróság mögé bújva hozta újra napirendre a törvény szigorítását azzal, hogy 112 képviselő kérvényezte az alkotmánybíróságnál, hogy vizsgálják meg a kérdéses paragrafust. Az alkotmánybíróság pedig megállapította, hogy alkotmánysértő a sérült magzatok abortálása, visszavetve az abortuszkorlátozást a náci megszállás előtti állapotra. Míg a kormánypárt üdvözölte a döntést mondván, hogy ha a gyerek meg is hal a születés után, legalább gyorsan meg tudják keresztelni a temetés előtt, addig több ezer nő vonult az utcára októberben és novemberben a járvány második hullámának kellős közepén.

A nemzetközi visszhangnak és a tüntetéseknek köszönhetően a kormány ismét meghátrált, és párbeszédet kezdett folytatni a nőjogi szervezetekkel, amire eddig egyáltalán nem volt hajlandó. Hiába volt meg az alkotmánybíróság döntése, a PiS nem merte beiktatni a törvényt, sőt hogy lecsillapítsák a kedélyeket, Andrzej Duda lengyel államfő október végén benyújtott egy javaslatot, ami szerint kivételt jelentene az abortusztilalom alól az, hogyha a gyermek valamilyen károsodás miatt valószínűleg holtan születne, vagy születése után elkerülhetetlenül meghalna. A tüntetéseket ez azonban nem fékezte meg, ugyanis a lengyel nők már nem csak arra vágytak, hogy az új törvénymódosítást megakadályozzák hanem, hogy az akkor még meglévő törvényen is lazítsanak.

A kormány végül annyira megijedt, hogy úgy döntöttek a törvény hatályra emelése előtt megvárják az alkotmánybíróság döntésének részletes indoklását. A 154 oldalas dokumentumot szerdán hozta nyilvánosságra az alkotmánybíróság, így csütörtök hatályba léphetett Európa legszigorúbb abortusztörvénye.