Mihriban Kader és Ablikim Memtinin 2016-ban menekültek Kínából Olaszországba, miután a rendőrség megpróbálta megfosztani őket útlevelüktől. Négy gyermeküket ideiglenesen a nagyszülőknél hagyták, de a nagyapát hamarosan kihallgatták, a nagymamát pedig internáló táborba vitték, épp úgy, ahogy azóta több mint egymillió másik, szintén ujgur származású embert.
A megpróbáltatásokat látva a rokonok nem mertek gondoskodni a gyerekekről, akiket végül állami árvaházba vittek. Így a szülők hiába kaptak engedélyt Olaszországban, hogy magukhoz vegyék a gyerekeiket, a kínai hatalom ezt ellehetetlenítette.
A történetről az Amnesty International számolt be, és távolról sem egyedi esetről van szó. Idéznek egy másik párt is, akik azért hagyták maguk mögött öt- és hatéves gyerekeiket, mert nem rendelkeztek az utazáshoz szükséges papírokkal. A nagyszülőket letartóztatták, táborba vitték, és azóta fogalmuk sincs, hol vannak a gyerekeik.
A BBC cikke szerint az Amnesty friss jelentésében követeli, hogy Kína korlátozás nélkül engedjen be emberi jogi szakértőket, független kutatókat és újságírókat Hszincsiang tartományba, ahol több mint tízmillió, muszlim vallású ujgur él. A jogvédő szervezet követeli azt is, hogy engedjék el a gyerekeket, akiket szüleik jóváhagyása nélkül vittek intézetbe.
Tavaly szeptemberben az ausztrál kormány által létrehozott Australian Strategic Policy Institute arra jutott, hogy 2017 óta 380 internáló láger épült Hszincsiangban, a BuzzFeed News pedig műholdképek, kormányzati adatok és érintettekkel készült interjúk segítségével arra jutott, hogy 135 táborban kényszermunka-gyárépületeket is felhúztak. Ezekben egész napos, fizetetlen vagy durván alulfizetett munkát végeztetnek a foglyokkal.
A kínai kormány magyarázata szerint senkit nem hurcolnak el akaratán kívül, vagy kényszerítenek munkára. Azt állítják, hogy önkéntes programjaik vannak, melyek segítségével a szegénységből próbálják kiemelni az ujgurokat. Nemrég azonban előkerült egy tanulmány a kínai Nankai Egyetemről, ami újabb fontos bizonyítékként szolgál arra, hogy a táborokat valóban átnevelési céllal hozták létre.
Az internáló táborok borzalmairól személyes beszámolók is rendelkezésre állnak. Gulbahar Haitiwaji 53 éves ujgur nő 2 évet töltött egy ilyen táborban, ahol bántalmazták, megalázták és kimosták az agyát.
És bár Kína állítja, hogy már "lecsengőben" van az "átnevelési" program, az ausztrál kormány független stratégiai kutatóintézete, az ASPI szerint még bő tucatnyi új láger is épül.
Hszincsiang tartományban az elmúlt években sorra épültek azok az „átnevelőtáborok”, ahova az ujgur, kazah és más kisebbségek tagjait zárják el. A táborok területén egyre több a gyárépület jelent meg, ahol a fogvatartottakat dolgoztatják. Nyugati cégek ellátási láncaiban is beépülhetett a kínai kényszermunka.
Hiába gyűlnek a bizonyítékok, Kína kitartóan tagad.
Cikket írt a Guardianbe borzalmas tapasztalatairól az ujgur átnevelőtáborok egyik túlélője. Gulbahar Haitiwaji két évet töltött egy táborban, miután hazacsalták Franciaországból.