Kedd este rendkívüli kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, amely szerint a háziorvosokat is – amennyiben rendelkeznek valamilyen szakorvosi képesítéssel – berendelhetik kórházi szolgálatra. Egy másik kormányrendelet pedig az önkormányzati szakrendelőket rendelte a kórházak irányítása alá. Az indoklás szerint a lépésre „a hatékonyabb egészségügyi védekezés, a betegellátás és az egészségügyi dolgozók kiegyensúlyozottabb terhelése és a védőoltási program végrehajtásának biztosítása érdekében” van szükség.

Mindenesetre ez a két intézkedés kevéssé látszik alátámasztani azt a kormányzati kommunikációt, amely még orvosok lehazugozása árán is állította: nincsenek kapacitásgondok az egészségügyben.

A statisztikák már azt mutatják, hogy lakosságarányosan sehol a világon nem volt még ennyi koronás beteg kórházban, mint most nálunk. A magyar kórházakra tehát példátlan terhelés hárul. Tizenkétezer fertőzöttet ápolnak kórházban, miközben a halálozási adatok is nálunk a legrosszabbak az utóbbi napokban.

A kormányzat továbbra is a lehető a legkevesebb adatot árulja el a járványról és az egészségügy állapotáról, illetve a helyzethez képest a lehető legkevésbé rossz számokat kiszemezgetve próbálja szépíteni a látszatot, de most már ezzel sem fedheti el a drámai állapotokat.

A kormány ma tárgyal a járványügyi korlátozó intézkedések szigorításáról: a boltok bezárásról, illetve forgalmuk korlátozásáról. (Hétfőn az orvosi kamara felszólította a kormányt, hogy zárassa be a bevásárlóközpontokat és plázákat.) A Kereskedelmi és Iparkamara kedden négyzetméter-alapú korlátozást javasolt a miniszterelnöknek, e szerint a kisebb üzlethelyiségekben 5-10 négyzetméterenként egy vevő tartózkodhatna, illetve a 100 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiségekben 15-20 négyzetméterenként lehetne egy vásárló. A kamara a plázák és bevásárlóközpontok forgalmát is csak korlátozná.

Matolcsy György és a Magyar Nemzeti Bank viszont kifejezetten optimista kommünikét mellékelt keddi kamatdöntése indoklásához. Az infláció ugyan felpörgött, de ez nem aggasztja a jegybankot, szerintük majd csillapodik, viszont 4 és 6 százalék közötti gazdasági növekedést jósolnak az évre, mivel a tavalyi adatok a vártnál kedvezőbbek lettek (5 százalék volt a visszaesés, pedig sokan 6-ot vártak), az oltási program jól halad, a munkanélküliség viszonylag alacsony.

A hiperoptimista jegybanki jelentéssel némileg szembemegy Gerendai Károly szórakoztatóipari nagyvállalkozó értékelése, aki szerint a kormány nem érti, hogy nagyon sok vállalkozás már az utolsó utáni pillanatban van, és a vendéglátóiparban a 30-40 százalékot is elérheti azon vállalkozások aránya, amelyek nem fognak tudni újranyitni a járvány után.

A magyar gazdaság hosszabb távú kilátásait elemezték független közgazdászok és piaci szakemberek az Egyensúly Intézetnél, és arra jutottak, hogy ha a gazdaság viszonylag rövid idő alatt vissza is talál a járvány előtti pályájára, ez kevés lesz ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon az EU gazdagabb országaihoz. A magyar gazdaság teljesítménye – a kormánykommunikáció állításaival ellentétben – legföljebb közepes, semmiképpen sem jobb a régiós vetélytársakénál, és komoly strukturális változások nélkül, állami pénzeken nevelt hazai vállalkozásokkal sosem lesz képes egy osztállyal följebb küzdeni magát.