Nyiilatkozatban bírálták volna Kínát az Európai Unió tagállamai a nemzetbiztonsági törvény miatt, de Magyarország megvétózta a közös kiállást, írja a Reuters több névtelen diplomáciai forrásra hivatkozva. A hírek szerint a magyarok arra hivatkoztak: az EU-nak így is túl sok vitája van Kínával.
A tavaly elfogadott törvény szigorúan korlátozza az elvben autonóm területen élő hongkongiak jogait. Kínai bírókat delegálhatnak a hongkongi bíróságokra, kínai erőszakszervezetek pedig irodákat nyithatnak a városban. Illegálissá tették az elszakadási törekvéseket, a felforgatást, a terrorizmust és az idegen erőkkel való összejátszást is. A törvényre hivatkozva már Facebook-posztok miatt is vittek el embereket.
Az Európai Unió márciusban 30 év után először hozott szankciókat Kínával szemben az emberi jogok megsértése miatt. Az EU utazási tilalmat vezetett be négy kínai személy és entitás ellen, valamint befagyasztották a vagyonukat, válaszul arra, hogy a Hszicsiang tartományban élő muszlim vallású ujgurokat elszakítják a családjaiktól, munkatáborokba vagy átnevelőtáborokba zárják, bántalmazzák és megerőszakolják őket, amit a kínai kormány minden erejével igyekszik tagadni.
Szijjártó Péter külügyminiszter „értelmetlen, magamutogató és káros döntésnek” nevezte az uniós intézkedést.
A magyar külügyminiszter szerint úgysem változik semmi, pedig nagyon sokat profitálhatnánk az együttműködésből.
Elszakadási törekvésekkel vádolják őket.
Évtizedek óta nem volt ilyen adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártban, a párt muszlimellenes intézkedései annyira durvák, hogy néhány hivatalnok meg is tagadta a teljesítésüket.
A BBC újabb áldozatokat szólaltatott meg, akik csoportos nemi erőszakról, éheztetésről és elektrosokkolóval történő kínzásokról számoltak be a kínai átnevelőtáborokban.