Pintér: 2010 óta a nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytattak illegális megfigyelést
2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak, és ezt a lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják – közölte a belügyminiszter Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek írt válaszában.
A belügyminiszter azt írta: a független képviselő konkrét kérdéseit kész megválaszolni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén. (A Fidesz szerint nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság összehívása.)
Szél Bernadett „Ki vásárolta meg az izraeli kémszoftvert, és mely belügyi vagy nemzetbiztonsági szervek vettek részt az illegális megfigyelésekben?” címmel nyújtotta be írásbeli kérdését a belügyminiszternek. Az MTI nem említi, és eddig nem is számolt be róla, de a lehallgatási botrányról szól a kérdés.
Erre válaszul Pintér Sándor azt írta: „Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el.”
Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik – írta Pintér.
Nem sokkal korábban Varga Judit igazságügyi miniszter nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy a Pegasust bevethették Magyarországon. (MTI)
A Fidesz szerint nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság összehívása
A kormánypárt szerint a lehallgatási botrányról szóló hírek "megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják."
Varga Judit nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy a Pegasust bevethették Magyarországon
„Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni” – mondta a Népszavának az izraeli kémszoftverről szóló hírekről.
„Olyan kérdések kavarogtak bennem, hogy miért pont én, mit tudhattak meg rólam?”
Az izraeli kémprogrammal megfigyelt újságírók közül Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást a 444-en is közölt, a többi között Rogánék luxusautóival, Paks II-vel, az orosz beruházási bankkal, a fegyverkereskedelmi üggyel foglalkozó cikkei idején hallgatták le. Dercsényi Dávid viszont nem is foglalkozott oknyomozással, csak egy szír letartóztatottról írt több cikket.
