Varga Judit szerint Szent István öröksége az akarat amivel ellenállunk "az újkori népvándorlásnak, a nyugati önpusztító ideológiáknak és a brüsszeli birodalmi törekvéseknek"

Szent István döntése, hogy népét a keresztény kultúrkör részévé tette, határozza meg ma is Magyarország helyét Európában és a világban, mondta augusztus 20-ai ünnepi beszédében az igazságügyi miniszter Soltvadkerten. Varga Judit szerint bár a kívülről jövő kritika, támadás és vádaskodás lassan a mindennapjaink részévé válik,

"mi, magyarok az önkény helyett mindig is a szabad akaratot választottuk."

Az MTI beszámolója szerint a miniszter arról is beszélt, hogy hiába próbálják a magyarokra aggatni a "fekete bárány", vagy a "különutas" jelzőt, a magyarok szeretnek a saját sorsukról maguk dönteni. Varga szerint fontos a keresztény tradíció és a magyar kultúra megtartása, az önazonosság védelme, a nemzet szellemi és lelki egységének ápolása.

Varga Judit a mohácsi csata és a muhi csata közeledő kerek évfordulóira utalva azt mondta, hogy már nincsenek a politikai térképen azok, akik a győzelmeket megünnepelhetnék. Hozzátette: ugyanígy vált semmivé a Habsburg-birodalom és a Szovjetunió, a magyarok, vesztes csatáik ellenére, mégis itt vannak.

„Szent István máig hatóan alakította a magyarok sorsát döntésével. A sors kovácsolta a magyar nemzeti büszkeséget és öntudatot, alakította ki a magyarokban az élni akarás és a túlélés ösztönét” - mondta. Szerinte ezek az ösztönök formálják ma is azt az akaratot, amellyel ellen tudunk állni "az újkori népvándorlásnak, a nyugati önpusztító ideológiáknak és a brüsszeli birodalmi törekvéseknek." Varga Judit beszéde zárásakor a jövő évi választásokra utalva kijelentette:

„Most ismét a magyarokon múlik, hogy eldöntsék: megőrzik Magyarországot úgy, ahogy van, vagy hagyják, hogy múló szellemi áramlatok és idegen ideológiák szétzúzzák a nemzetet és annak erős szövetét, a családokat.”