Túl röviden tudósított Orbán látogatásáról, részben emiatt a csőd szélére került a szlovén hírügynökség
Janez Janša kormánya 2020 decembere óta próbálja a törvénybe foglalt állami támogatás megvonásával módszeresen kiéheztetni a szlovén közszolgálati médiumot. Abban pedig, hogy a szlovén hírügynökség, az STA most a csőd szélére került, közvetve Orbán Viktor is szerepet kapott, írja az euronews.
A lap szerint a pénzügyi apanázs megszüntetésének egy koholt ürügy szolgált alapul, méghozzá az, hogy a szlovén és a magyar kormányfő 2020 októberében zajlott tárgyalásáról készült tudósítás rövidebb volt annál az interjúnál, amit az STA egy rapperrel és kormányellenes aktivistával, Zlatkóval készített. Janša emiatt akkoriban a „nemzet szégyenének” nevezte az állami hírügynökséget.
Az STA évi 4 millió euróból (nagyjából 1,4 milliárd forintból) gazdálkodik, ebből 2 millió állami juttatás. A törvény szerint az állami támogatást a minden év végén megújított szerződés alapján, közszolgáltatásért kapják, és havi részletekben fizetik ki nekik. Az euronews azt írja, a szlovén kormány maga akarta eldönteni, hogy az STA munkája mennyire minősül közszolgáltatásnak, a finanszírozás arányát pedig ettől tette volna függővé. A 12 egyenlő havi juttatás helyett a kormány kommunikációs hivatala havonta ellenőrizte volna, hogy az ügynökség tevékenységének mekkora hányada tekinthető közszolgáltatásnak, és minden hónap végén ezzel tette volna arányossá a költségvetési támogatás kifizetését.
A hírügynökség főszerkesztője szerint az STA már felélte a tavaszi, A megmaradásért elnevezésű adománygyűjtő kampány során kapott összeg nagy részét, emiatt pedig „már csak egy bérkifizetésre futja”. Emellett úgy tudni, hogy az öncenzúra is terjed a szerkesztőségben, mivel a csapatot Janša a közösségi médiában személyesen járatja le.
Szlovéniában a következő parlamenti választások 2022-ben lesznek. Alem Maksuti, szlovén politológus szerint a szlovén politika közeledik ahhoz, ami Magyarországon, Lengyelországban vagy Szlovákiában tapasztalható, és „az elért civilizációs lépések – például az abortusz vagy az azonos neműek házassága – ismét kérdésessé válnak”, a média területén pedig „véres leszámolásokra lehet számítani”.