Lehet, hogy véletlenek sorozatát figyelhetjük meg éppen, de idén feltűnően sok kínos adat szivárgott ki olyan politikusokról, akik félig-meddig demokratikus rendszerekben foglalnak el fontos pozíciókat.
A 2010-es évek derekán a nyugati világhoz sorolt országokban (NATO-tagok, az USA szövetségesei, az EU tagállamai) a választásokat kisebb-nagyobb mértékben olyan szivárogtatások, széles körben terjesztett elméletek kezdték befolyásolni, amelyek mögött a nyugati szolgálatok az orosz államot sejtették. Álhíreken és nagyon megosztó vélemények felerősítésén keresztül a demokratikus intézményrendszerbe vetett hitet, a sajtó komolyan vehetőségét, a liberális demokrácia iránt elkötelezett pártokat támadták elsősorban, segítve a rendszertagadó, illiberális törekvéseket hirdető pártokat. Különösen a 2015-ös menekülthullám, a 2016-os Brexit-szavazás és az amerikai elnökválasztás volt három olyan rendkívüli esemény, amelyek köré ezek a befolyásolási kísérletek szerveződtek, és feltételezhetően sikeresen alakították a közvélemény hangulatát.
A Biden-kormány hatalomra jutása óta mintha megfordult volna ez a trend, és az illiberális oldal meghatározó politikusai kerülnek egyre több alkalommal bajba, több esetben közvetlenül választások előtt. Ezekben az esetekben sincsenek az adatszerzések körülményeivel kapcsolatban világos bizonyítékok vagy éppen bírósági eljárások, de olyan intézmények állnak a bejelentések mögött, amelyek létező és komoly szervezetek, több esetben maga az amerikai kormány.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Óriási botrány lett abból, hogy egy cseh lap szerint Hamacek belügyminiszter orosz oltásokért, és egy Putyin-Biden csúcstalálkozó Prágába szervezéséért cserébe titokban tartotta volna a 2014-es lőszerraktár felrobbantásáról szóló nyomozás eredményét.
A Biden-kormány Bulgáriában mutatja meg, hogyan érti a korrupció elleni küzdelmet a szövetséges országokban. Az ország legbefolyásosabb üzletemberei is célkeresztbe kerültek, közvetlenül a választás előtt.