A Kommerszant című lap értesülései szerint izgalmas kérdést vizsgál az orosz kormány és a jegybank, egymással egyeztetve:
mi legyen az olajvállalatok felvetésével, akik kriptovaluta-bányákat szeretnének üzembe helyezni a fúrótornyaik tövében?
A terv alapja a kísérőgáz. Ez az olaj kitermelésekor keletkező gáz, ami ahhoz kevés, hogy komoly infrastruktúrát építsenek az elszállítására, de ahhoz meg komoly energiahordozó, hogy csak úgy elégessék - vagy szakszóval elfáklyázzák.
Az olajvállalatok azt találták ki, hogy a kísérőgázzal kisebb erőműveket működtetnének, és az ott keletkezett áramra alapozva számítógépparkokat telepítenének, amelyekkel kriptovalutát bányásznának. A kriptovaluta (például bitcoin) termelése bárki számára lehetséges, de hatalmas áramigénye van.
A Kommerszant szerint elsősorban kínai befektetők érdeklődnek a bányászat iránt, miután Kínában az áramhiány miatt betiltották a bányászatot.
Kísérletképpen a Gazprom Nyeft a Hansi-Mansi Autonóm körzetben már kipróbálta az olajbánya mellé telepített valutabányát, és egy hónap alatt 1,8 bitcoint termeltek, ami mai áron 36 millió forintot ér.
Az orosz hatóságok most azon gondolkoznak, hogy milyen adózási feltételek mellett engedélyezzék a fosszilis és digitális kitermelés összekapcsolását. (Kommerszant)