A szalagcímek szokás szerint hangzatosak voltak. „Kína újfajta űrképességet tesztel hiperszonikus rakétával” – írta például a Financial Times, amely szombaton elsőként számolt be az augusztusi kínai rakétakilövésről, mivel Peking annak idején mélyen hallgatott. A lap csütörtöki beszámolója szerint Kína nem is egy, hanem két rakétatesztet is végzett.
A Financial Times szombati beszámolója elég riasztóan hangzott. „Kína augusztusban olyan, atomtöltettel felszerelhető hiperszonikus rakétát tesztelt, ami, mielőtt nagy sebességgel rárepült volna a céljára, körberepülte a földtekét, olyan fejlett űrképességről tanúbizonyságot téve, ami még az amerikai hírszerzést is meglepte” – írták. Később ugyan hozzátették, hogy a hiperszonikus siklórepülő, amit a rakéta célba juttatott, kb. negyven kilométerrel célt tévesztett, de a lap két forrása szerint inkább azt bizonyítja a teszt, hogy Kína „meghökkentő fejlődést ért el a hiperszonikus fegyverekkel, és sokkal fejlettebb, mint azt az amerikai illetékesek gondolták”. „Fogalmunk sincs, hogyan csinálták” – mondta öt névtelen forrásuk közül az egyik.
A New York Times friss összefoglalója szerint ez utóbbi állítás kissé inog. Ha más nem, fogalmuk azért lehetne az amerikaiaknak arról, hogy egy nemcsak műholdakat, de űrállomásokat pályára állítani képes, Hold- és Mars-missziókat is indító űrprogramot folytató ország hogyan lehet képes hiperszonikus siklórepülőket pályára állítani.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A héten már egy hiperszonikus rakétát is kipróbáltak.
Az orosz elnök azzal dicsekszik, hogy ilyen fegyvere senkinek nincs, és az amerikai pajzsokon is simán áthatolnak.