Az elmúlt években Szlovákiában látványosan esett darabjaira az a hálózatrendszer, ami a politika, az igazságszolgáltatás és különböző üzleti-bűnözői csoportok összefonódásából alakult ki. Ehhez azt kellett, hogy az újságíró, Jan Kuciak meggyilkolása után a felháborodott közvélemény akkora nyomást helyezzen a hatóságokra, hogy már a politika sem tudott beavatkozni a munkájukba. Ahogy elkezdtek nyomozni, egyre feljebb jutottak. Az ügy miatt Robert Fico harmadik kormánya néhány hét alatt megbukott, ezután pedig rendőrfőkapitányokat, bírókat vettek őrizetbe, de vizsgálati fogságba került egy igazságügyi államtitkár, a különleges ügyészség volt főnöke és az adóhivatal nyomozócsoportjának korábbi vezetője is.

Fokozatosan borult minden, a kihallgatásokon néhányan elkezdték felvázolni, hogyan működött a rendszer. „Az derült ki ugyanis, hogy Szlovákiában tényleg mindenkit meg lehetett venni. Voltak, akik büntetlenül lophattak, csalhattak, mert megvásárolták a büntetlenségüket” -írta le a helyzetet a 444-nek tavaly Soltész Árpáddal újságíró, író. (A két ország valóságai közötti távolságot jól jelzi, hogy itthon Szájer József az eseményeket még azzal magyarázta, hogy Fico nem a Kuciak-gyilkosság miatt bukott meg, hanem azért, mert Orbán Viktor oldalára állt a migráció elleni küzdelemben.)

Azonban a bukás ellenére Fico nem tűnt el a politikából, és pártjával, a Smerrel 2020 után is az ellenzék meghatározó ereje maradt. Mostanában épp azon dolgozott, hogy egy népszavazással előrehozott választásokat kényszerítsen ki.