Iratkozz fel itt a 444 Járvány hírlevelére, és időről időre megkapod a postaládádba, amit tudni kell a vírushelyzetről.

• Már több mint ötezer covidos beteg van kórházban, minden tizedik lélegeztetőgépen.
  
• Közel százan halnak meg naponta.
• A fertőzésszámok meghaladják a tavaly őszi hullám csúcsát.
• Egyre többen érdeklődnek az oltás iránt, de nem elegen.
• Hogy lehet megint ilyen súlyos a helyzet? Mire számíthatunk a kórházakban?
• Adatok, trendek, ábrák a 444 járványoldalán.
• Járványhírlevél.

Mintha a második hullám ismétlődne a kórházakban, némi késéssel. Ha a tavaly őszi napi betegszámot egy héttel elcsúsztatjuk, szinte tökéletesen a mostani görbét kapjuk. Ez két dolgot mutat:

• sokat segítettek az oltások, hiszen most jelentős korlátozások nélkül, sokkal gyorsabban terjedő variánssal látunk hasonló adatokat,
• a negyedik hullámban is jelentős kórházi terhelésre és sok halálos áldozatra számíthatunk.

Most kicsit még többen is vannak lélegeztetőgépen, mint tavaly ilyenkor, a naponta jelentett áldozatok számának heti átlaga is valamivel magasabb, mint a második hullámban.

Miért ilyen súlyos a helyzet?

Egy héttel ezelőtti cikkünkben hosszan írtunk az okokról:

• a lakosság 40 százaléka egyetlen oltást sem kapott, közel 500 ezren 60 év felettiek
• ami kezdetben az előnyünk volt, mostanra a hátrányunkká vált: milliók vannak, akiket tavasszal oltottak utoljára, náluk megkophatott a védettség,
• több százezer idős embert oltottak Sinopharmmal, ami kevésbé hatékony 60 év felett.
• a kormány mindent az oltásra tett fel, és ezúttal sem hozott időben intézkedéseket (a maszkviselés előírása zárt terekben például olcsó, hatékony védekezési eszköz lenne).

Az intenzív osztályokon több mint egy éve átlag feletti a terhelés, szinte szünet nélkül. A lenti ábrán a fekete vonal mutatja, hogy a járvány előtti öt évben átlagosan mennyi intenzív ágyra volt szükség: minden hónapban nagyjából 6-700 darabra. Tavaly szeptember óta mindig több kellett, leszámítva két nyári hónapot.

Ágyból eddig is volt elég, szakszemélyzetből viszont nem. Minél több beteg jut egy intenzív terápiás ápolóra, annál rosszabb az ellátás, és annál rosszabbak a túlélési esélyek is. Ahogy a korábbi hullámokban, ez most is probléma lesz.

A jelentős kórházi terhelés azokat is érinti, akik megússzák a covid-betegséget. Kásler miniszter most 12 ezer ágyat szabadíttatott fel - az elmúlt hetek növekedési üteme alapján ezek hamar meg is fognak telni -, és ahol szükséges, a halasztható ellátásokat is felfüggesztik. Tovább nyúlnak a várólisták, rehabilitációk maradhatnak el, és romlik a lakosság egészségi állapota.

A harmadik pörög, az első döcög

Egy hét alatt duplájára nőtt a naponta beadott harmadik oltások száma (30 ezer), ami jó hír. Sajnos nem tudjuk, hogy közülük ki, mikor kapta az első kettőt, néhány dolog viszont kiderült az európai uniós adatbázisból:

• a harmadik oltások túlnyomó többsége Pfizer,
• 16 ezer 60 év feletti Sinopharmot kapott harmadikként,
• a 60-69 éveseknek csak harmada háromszor oltott, az idősebbeknél ez 40-45 százalék.

Most naponta 3500-an kapják meg az első oltásukat, ami szintén magasabb a korábbi 2000-nél, de itt visszafogottabb a javulás. Pedig a magyar adatok alapján egy oltatlan embernél minimum kétszeres a megfertőződés, és ötszörös a halálozás kockázata.

A kórházban levők oltottsági adatait továbbra sem ismerjük, de Gulyás miniszter azt ígérte, hamarosan tényleg nyilvánosságra hozzák. Kásler miniszter megemlített pár adatot arról a vizsgálatról, amivel a Magyarországon használt vakcinák immunválaszát mérték. Szerinte mindegyik oltóanyag remekül működik, a kínai is, az Astrazenecáról viszont azt mondta, hogy a második oltás után valamiért csökkent a beoltottak antitestszáma. Erről eddig sehol nem volt szó, pedig elég sok helyen használják az Astrazenecát.

Négy hónap elteltével ismét kiadtak egy térképet az oltottság területi megoszlásáról. Kiderült, hogy Pest megyében 74 százalékos az oltottság, Szolnok megyében csak 60.

Kötelező oltás: egyelőre kevés munkahelyről hallani, ahol előírnák, egy taksonyi gyárigazgató mégis megtette. Azt mondja, azért, mert nem akar koszorúra gyűjteni.

Tudósok és adatok

A kutatók szívesen segítenek a politikusoknak a járvánnyal kapcsolatos döntésekben, kérdés, megfogadják-e a tanácsokat. A második és a harmadik hullámban is bemutatták a kormánynak, hogyan alakulhat a járvány bármiféle intézkedés nélkül, illetve intézkedésekkel. Jakab Ferenc virológus egy csütörtöki előadáson vetítette le ezeket az ábrákat, azzal együtt, hogy végül mi történt a valóságban. Ő nem mondta ki, de látszik az adatokon: ha rögtön intézkedtek volna, laposabb lett volna a járványgörbe.

Sarkadi Balázs akadémikus ugyanitt arra panaszkodott: nem férnek hozzá a kutatásokhoz szükséges információkhoz. Igaz, mire ezt elmondta, már távozott a konferenciáról a helyettes tisztifőorvos.

A polgármesterek viszont másfél évvel a járvány kirobbanása után reménykedhetnek: az adatvédelmi hatóság szerint ki kell adni nekik a helyi fertőzöttségi adatokat.