A kormányfő szerint zakatol a gazdaság, csakhogy közben dagad az államadósság, és a jegybanknak sincs könnyű dolga az inflációval.

A fehérorosz elnök bosszút áll, és tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni az európaiakat. Közben az orosz kormánynál is emeli a lelépése árát.

Ha a kormány tervei szerint haladna a következő hónapokban az oltás, akkor hamarosan vásárolnunk kellene mRNS-vakcinát. Csakhogy az uniós közös beszerzésből kiszálltunk.

Az IPCC tagjaként Nobel békedíjat kapott magyar klímakutató szerint pár év múlva senki nem emlékszik majd, mi volt pontosan a záródokumentum szövegében, de már érezni a politikai nyomást, hogy a világ többsége tenni akar a klímaváltozás ellen.

Oltottak is csak meghatározott okokból hagyhatják el otthonaikat. Februártól kötelezővé tennék az oltást.

Szerzőnk, Sarkadi Zsolt szövegei vannak benne, és szerintünk nagyon jó.

Boltokban, plázákban, sportrendezvényeken és még jó néhány zárt térben kötelező a maszk péntek éjféltől.

Attól nem kell tartani, hogy gigantikus iszapkotrásban merül ki a nagy felbuzdulás, mert az EU alapvetően nem támogatja a módszert. Izgalmas dolgokat tudtunk meg a következő évek legnagyobb környezetvédelmi projektjéről.

Magyarországot, a hazai közbeszédet, a Fidesz-kormányt, az ellenzékét, a magyar sajtót és a hazai lakosságot számtalan dolog miatt lehet joggal kritizálni, de ha valamiből nem volt hiány az elmúlt majdnem két évben, az a valódi párbeszéd a járványkezelésről.

Egyre több ítéletben szerepel, hogy szándékosan manipulálnak a Fidesz csatornái. És gyakran végre sem hajtják a jogerős bírósági végzéseket.

Tényleg a legendás szalonban döntöttek az ellenzék ügyeiről? Miért költi az ember a nehezen megkeresett pénzét adakozásra? Mire jó, ha az ember kifejleszt egy világhírű gyógyszert? Portré a napokban elhunyt Bitó Lászlóról.

Pedig voltak figyelmeztetések, hogy ekkora oltottsági aránynál csak a vakcinában bízni kevés lesz.

Sosem találtak még ennyi fertőzöttet egy nap alatt.

A nürnbergi per óta nem fordult elő, hogy emberiesség elleni bűncselekmény miatt egy cég ellen emeljenek vádat. A Lundin Energynek az ezredforduló dél-szudáni rémtettei miatt kell most felelnie. A vádiraton húsz évig dolgozó holland jogvédőt, Egbert Wesselinket kérdeztük a különleges perről.

Egy ismert slammer és újságíró beszél egykori tanáráról és lelkivezetőjéről, akit az egyház eltiltott a kiskorúakkal való érintkezéstől. Egy másik volt ferences diákot ugyanez a szerzetes perbe fogott, miután a molesztálásáról bejelentést tett. A tartományfőnök állhatatossága nélkül talán nem is lenne ügy.

A jogérvényesülésért felelős biztos két napon át tárgyalt Budapesten, de a legélesebb vitában nem ért el semmit a magyar kormánynál. Még itt volt, amikor brüsszeli kollégái bejelentették, hogy naponta kivethető pénzbüntetést kérnek a magyar kormány ellen. A Pegazus-ügyről és az EP feloszlatásáról szóló Orbán-tervről is kérdeztük a biztost.

Majdnem annyian vannak lélegeztetőn, mint a második hullám legrosszabb napjaiban.

Bruno Latour az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású gondolkodója, eddig mégis alig lehetett tőle bármit olvasni magyarul. Most viszont végre megjelent egy kötet 12 írásával, főszerepben az ajtóbehúzókkal, baktériumokkal és berlini kulcsokkal.

Drámai jelenetetekkel ért véget a kéthetes ENSZ-klímacsúcs Glasgow-ban. Voltak eredmények, de az igazi áttörés elmaradt.

Pert indítottunk, hogy megtudhassuk, mikor, hol, mennyi fertőzöttet ápoltak. A bíró teljesen súlytalannak nevezte a főigazgatóság egyik érvét, hogy már törölhették az emaileket.

Rengeteg kérdést vet fel az, hogy nemrég sikerült egy génmódosított disznó veséjét egy emberi testhez csatolva működésre bírni. Melyik a jobb: fizetni embereknek, hogy legyenek szervdonorok, vagy tízezer számra ölni a sertéseiket a szerveik beültetéséért?