A budapesti szállodások és az MNB profitálhat a gyenge forintból, a lakáshitelesek viszont bajban vannak

gazdaság
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Ajándékozás

Cikkek ajándékozásához Közösség vagy Belső kör csomagra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

Amikor írni kezdtem ezt a cikket, 371,5 forintos szinten állt az euró árfolyama, és gyengülőben volt. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nem lehet megjósolni, hogy hol lehet az árfolyam teteje.

Talán 375 forintnál. Egyszer csak kifullad a folyamat. A nemzetközi helyzettől függ. A dollár és a svájci frank erősödik, ilyenkor nagy a kockázatkerülés

– mondta lapunknak az elemző.

De ki örül a gyenge forintnak, és ki figyelheti aggódva a nemzetközi helyzetet?

A legnagyobb nyertesek egyike a Magyar Nemzeti Bank lehet. Tavaly 255 milliárd forint nyereséget ért el a jegybank, a profit szinte teljes mértékben a devizaárfolyamon elkönyvelt nyereségnek, vagyis a forint gyengülésének volt köszönhető. Semmi akadálya annak, hogy ez 2021-ben is megismétlődjön. Az MNB devizatartaléka ráadásul tovább hízott 2020 óta: tavaly novemberben 32,5 milliárd euró volt, most 37,5 milliárd. Ezt bármikor leválthatja forintra, a nyereségét pedig vagy megtartja magának, vagy az államadósság csökkentésére is fordíthatja.

Nem sír túl hangosan a kormány sem. Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságban írt arról, hogy a magas inflációt a gyenge forint is okozza. A magas infláció miatt egyelőre a lakossági fogyasztás nem esett vissza érdemben, a kormány adópolitikája pedig jellemzően nem a munkát és a jövedelmeket, hanem a fogyasztást terheli. Magyarán: a gyenge forint inflációt okoz, így pedig nő az állam áfabevétele. Ez látszik is az Államkincstár kimutatásain.

%

Csatlakozz most kedvezménnyel a Körhöz, és olvass tovább!

Kövesd velünk 2026-ot:
12 hónap 444-előfizetés 8 áráért!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!