Az Alkotmánybíróság szerint nem alaptörvény-ellenes, hogy megbírságoltak két radikális jobboldali csoportot, mert meg akartak zavarni egy antirasszista és egy LMBTQ-rendezvényt

Az Alkotmánybíróság (Ab) Schanda Balázs vezette tanácsa két olyan radikális jobboldali aktivista panaszát utasította el, akik szerint alaptörvény-ellenes, hogy nem zavarhatták meg a velük ellentétes nézeteket való csoportok rendezvényét, írja a hvg.hu.

• A „Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom” 2020 júniusában jelent meg csoportjával és a „Légió Hungária” jelképeit viselő társaival az amerikai nagykövetség előtt, az afroamerikaiakkal szembeni rasszizmus ellen szervezett, szabályosan bejelentett és a rendőrség által tudomásul vett tüntetésen. A csoport azt állította, hogy ők csak a fehér embereket érő rasszizmus ellen akarnak tiltakozni, de több demonstrálónak is azt kiabálták „Hazaárulók!” Végül a rendőrségnek kellett szétválasztania a tüntetőket, és a mozgalmat megbüntették 80 ezer forintra.

Az Alkotmánybíróság döntése szerint azonban a panaszosok nem csatlakozni akartak a már zajló tüntetéshez, hiszen „az ő demonstrációjuknak a célja egyértelműen ellentétes indíttatású volt, mint a térre korábban már bejelentett gyűlés résztvevőié”. A láthatóan szervezett és felkészült csoport feliratai és kiabálásai megzavarták a megmozdulást, és veszélyeztették annak békés jellegét, ezért jogos volt őket kizárni onnan. Ezért a panaszt elutasították.

• A másik esetben, 2020 augusztusában a Szivárványcsaládokért Alapítvány és a Budapest Pride által szervezett „Kerekasztal-beszélgetés a magyarországi szivárványcsaládokról” című rendezvényre nem jutott be egy hasonló társaság, mert „feltételezhető volt a csoport ellentétes szemlélete, és ellenérzése a rendezvény tartalmával”. Ezt könnyű volt megállapítani, mert molinójuk egyik oldalán „Szivárványcsalád = gyermekveszélyeztetés” a másik oldalán „Állítsuk meg a gyerekek megrontását” felirat volt olvasható. A rendőrség ebben az esetben is 80 ezer forintos bírságot szabott ki.
  

Az Ab elutasító határozatának indoklása szerint a panaszosoknak „alapos okkal számolniuk kellett azzal, hogy a rendezvény szervezője nem fogja engedni a csatlakozásukat (pl. amiatt, mert véleménynyilvánításuk provokatív jellegű, és alkalmas lehet arra, hogy a rendezvény békés jellegét veszélyeztesse)”, tehát szó sem lehetett arról, hogy emiatt a törvény által egyébként megengedett „spontán gyűlést” kezdjenek el.