„S ha nekünk, kik évtizedek óta állják a harcot a zsidóság kártevései ellen, talán lehettek volna is pillanatnyi kétségeink vagy lelkiismeretfurdalásaink e küzdelem jogosságát és igazságosságát illetőleg, úgy azok a módszerek, amelyekkel a zsidóság él az utolsó év óta, a győzelem mámorában, teljesen megnyugtatnak minket afelől, hogy e harc a mi részünkről nemcsak igazságos, hanem elkerülhetetlen, szükséges élet-halál harc volt. E harc a lét és nemlét kérdése, mert ha rajtuk múlna, a nem zsidók már csak mint alárendelt szerepet játszó rabszolgahad lennének szükségesek az atomenergiának minimális munkáskezet igénylő új világában.”
A fenti sorokat Endre László írta 1946. január 9-én a börtönből a családjának. A kézírásos levelet a fia, Endre Zsigmond évtizedeken át őrizte, és Varga Ágota róla szóló 2005-ös dokumentumfilmjében felolvasta. Majd kemény arccal, szikáran a kamerába nézett.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Kevesen ismerik Magyarországon Endre László nevét, pedig a II. világháború után még őt tartották a magyar holokauszt fő felelősének. Eichmann az egyik legjobb barátjaként emlékezett rá, még egyik géppisztolyát is neki adta. Endrére már csak azért sem kényelmes dolog emlékezni, mert életútja mindennél jobban hangsúlyozza a magyar felelősséget a népirtásban.
A magyar bürokrácia csúcsteljesítménye egy professzionális tömeggyilkosság volt. Hogy lett egy egyszerű hivatalnok a magyar vidéki zsidóság kiirtásának fő felelőse? Hány ember vett részt a deportálásokban? Mi a magyar nép felelőssége? Sarkadi Zsolttal beszéltünk az Endre Lászlóról szóló cikksorozatáról.