A hidegháború idején még nem a klímaváltozás rémisztette világvégével az emberiséget, hanem egy atomháború lehetősége. Leginkább a szovjet-amerikai szembenállás miatt volt ez napirenden, de az éppen 30 esztendeje kimúló Szovjetunió magával temette a globális rettegést is a nukleáris összecsapástól.

Ám a nagyhatalmi logika visszatérésével az atomfenyegetésről szóló értekezések is újra megjelentek. A Trump-korszak második felében Észak-Korea rakétakísérletei miatt került ismét napirendre, majd a kínai - amerikai szembenállás fokozódásával kezdtek el sokan foglalkozni az atomháború lehetőségével.

Egy amerikai - kínai nukleáris háborút mutat be a 2034 című, idén megjelent amerikai regény is, amit két, már leszerelt katonai parancsnok írt. Mint elmondták, egy 1982-ben megjelent hasonló regény, a Harmadik világháború című inspirálta őket, amelynek a szerzője szintén egy volt katona, Sir John Hackett brit tábornok volt, aki a NATO és a Szovjetunió közti atomháborút képzelte el, három évvel könyve megjelenése utánra, 1985-re.

Van közelebbi hasonló regény is, hiszen 2016-ban jelentkezett egy másik brit tábornok egy hasonló utópiával, ami egy orosz támadást vizionált Lettország ellen, és egy ebből kibomló NATO - Oroszország háborút képzelt el, és 2017: Háború Oroszországgal címmel jelent meg. (A könyvről itt írtunk, a szerzővel, Richard Shirreffel készített interjúnk pedig itt olvasható.) Abban a 2017-ben játszódó, és a mostani, 2034-be helyezett történetben is az elektronikai hadviselés a meghatározó, azaz a másik oldal kommunikációjának és számítógépes rendszereinek összezavarása dönti el a konfliktusokat.