A kazah főügyészség szombaton közölte, hogy a múlt heti összecsapásokban 225 ember holttestét szállították a halottasházakba, közöttük tizenkilencen a biztonsági erők tagjai voltak. Százhetvenöten kórházba szállítás után haltak meg - írja az MTI.
Ebben a számban szerepelnek polgári személyek és a biztonsági erők által ártalmatlanított "fegyveres banditák" is - jelentette be Szerik Salabajev, a főügyészség bűnüldözési osztályának vezetője.
Az osztályvezető a számok pontos felbontását nem közölte, csak annyit jegyzett meg, hogy az adatokat később feltehetően frissítik.
Az összecsapásokban az ügyészségi vezető szerint több mint 4300-an sebesültek meg, közöttük majdnem 3400-an a rendvédelmi erők tagjai voltak.
Salabajev szerint a tüntetések csúcspontján, január 5-én 50 ezer ember vett rész a zavargásokban.
Az osztályvezető közölte, hogy a rendvédelmi szervek 446 embert vettek őrizetbe a tömeges rendzavarás ügyében folytatott nyomozás során.
Az ügyészségen 546 ügyben folyik eljárás, 44 esetbe terrorizmus, 34 esetben tömeges rendzavarás, 15 esetben emberölés vádjával. Összesen 672 személyt állítottak elő, közülük 446-ot előzetes őrizetbe helyeztek. Az irataik ellenőrzése után mintegy száz embert elengedtek.
Mint arról legutóbb ebben a cikkünkben írtunk részletesebben, a január első napjaiban kezdődött tüntetések zavargásokba és fegyveres összecsapásokba torkollottak Kazahsztánban, azon belül is elsősorban az ország legnagyobb városában, Almatiban, Kaszim-Zsomart Tokajev elnök pedig a KBSZSZ-hez fordult segítségért. A szervezet valamivel több mint kétezer katonáját küldte – gyakorlatilag egy napon belül – Közép-Ázsia legnagyobb területű országába, akik nem vehettek részt harci cselekményekben, a feladatuk bizonyos objektumok védelme volt. A „békefenntartó” misszióban elsősorban orosz deszantosok vettek részt.
A vasárnap kezdődött tiltakozások véres utcai összecsapásokba torkollottak, a Nemzet Vezetőjéről és családjáról nem tudni semmit, az elnök segítséget kért az oroszoktól is, de jelenleg még biztosan nem ura a helyzetnek.
Hogy pontosan mi történt Közép-Ázsia legnagyobb területű és legkevésbé szegény posztszovjet országában 2022 januárjának első napjaiban, azt talán soha nem fogjuk megtudni, de már amúgy is érdekesebbek a következmények. Meg az, hogy mi jöhet ezután.