Eredetileg február 7-én tartották volna a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét, de Tatár-Kis Péter elnök a járványra hivatkozva február 28-ra halasztotta az ülést, írja a Népszava.
Ez azért érdekes most, mert a bírók akár a Schadl-botrányról is kérdezhették volna Tatár-Kist. Ahogy a nyomozati iratok alapján megírtuk, a Törvényszék elnöke személyesen találkozott Schadl Györggyel, a végrehajtói kar elnökével, aki a nyomozók szerint egy bíró kirúgását próbálta elérni nála.
Kettejük beszélgetését nem hallgatták le, de Schadl utólag arról számolt be a feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki: a bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”.
Tatár-Kis utólag elismerte a Törvényszék belső hálózatán, hogy találkozott Schadllel, de tagadta, hogy ilyet mondott volna neki. Szerinte Schadl nem is kérte, hogy mentse fel a bírót.
A bíróságok igazgatási szervét, az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) ellenőrző Országos Bírói Tanács (OBT) a legutóbbi ülése után nyilatkozatot adott ki, amiben felszólítja az OBH elnökét, hogy a már megindított vizsgálat mellett indítson fegyelmi eljárást is Tatár-Kis ellen.
Schadl György előzetes letartóztatásban van, többek közt azzal gyanúsítják, hogy éveken keresztül rendszeresen adott át kenőpénzeket Völner Pálnak, az igazságügyi miniszter azóta lemondott helyettesének. Völner továbbra is fideszes képviselő a parlamentben.
Az ügy legfontosabb szereplőiről kislexikonunkban írtunk.
Schadl György egy útjában lévő bíró kicsinálásával is megpróbálkozott. A Völner-iratokat feldolgozó sorozatunkban most azt mutatjuk meg, milyen messze sikerült eljutnia.
Tatár-Kis Péter eddig a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem reagált arra, hogy a nyomozók szerint egy bíró eltávolításáról beszélt Schadl Györggyel. A bírósági intraneten most magyarázkodni kezdett.
„Amennyiben ebben a most napvilágot látott esetben nem indul a fegyelmi felelősség kérdését előtérbe helyező és azt vizsgáló, törvényben szabályozott eljárás is az elrendelt igazgatási vizsgálat mellett, akkor az önkényes vezetői magatartás következmények nélkülisége a magyar bírói karra kedvezőtlen, dermesztő hatással lehet, szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelemmel járhat.”
Négy miniszter és több államtitkár, félvilági figurák és tekintélyes professzorok is felbukkannak Schadl György és a többi gyanúsított ügyében keletkezett nyomozati anyagban. Segítünk eligazodni.