Kim Stanley Robinson az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb sci-fi írója, aki a műfajon belül szinte mindent elért, amit el lehet. Ám legutóbbi regénye még jelentősebb áttörést hozott számára, a legnagyobb lapok nevezték az év könyvének, klímatudósok és politikusok sora hivatkozott rá, Barack Obama a kedvenc aktuális könyvei közé választotta, míg a Párizsi Egyezményt tető alá hozó ENSZ-diplomata, Christiana Figueres a beszámolók szerint a kertjében ülve, a sírással küzdve hallgatta a regény hangoskönyv verzióját.
A 2020-ban megjelent, és idén magyarul is érkező A Jövő Minisztériuma azt meséli el, hogy az emberiség hogyan volt képes úrrá lenni a klímaváltozás jelentette kihíváson. Szó nincs fáklyásmenetről: a 2050-es években játszódó történet szerint az érdemi változásokhoz súlyos természeti katasztrófák, sok ember halála, felerősödő ökoterrorizmus és gazdasági válságok vezettek el. Robinson regényeinek visszatérő színterei a tudományos laborok és a diplomáciai tárgyalóasztalok, és A Jövő Minisztériumában is e helyszínek körül alakul a cselekmény: miközben a műfaja sci-fi, hiszen egy elképzelt jövőben játszódik, főszereplői nagyon is valóságos alakok. Egy elképzelt világszervezet, az ENSZ alá tartozó jövő minisztériuma vezetésével tudósok, politikusok, jegybankárok, aktivisták tesznek a saját területükön azért, hogy az emberiség végül sikerrel kerülje el a létező legrosszabb forgatókönyvet: hogy élhetetlenné váljon számunkra a bolygó.
A Jövő Minisztériumáról tavaly augusztusban hosszabban is írtunk, idén pedig emailben kérdeztük Robinsont, többek között a regény utóéletéről, a világot megmentő jegybankárokról, illetve arról, hogy tényleg könnyebb-e elképzelni a világ végét, mint a kapitalizmusét.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Az amerikai sci-fi író, Kim Stanley Robinson tavaly megjelent könyve, a Jövőminisztérium a 2050 utáni elképzelt jövőben játszódik. De felvetései azóta a legnagyobb gazdasági lapokba is átszivárogtak, és az idei nyár eseményei után sokan nem jövőképként, hanem útmutatóként kezdték olvasni regényét.
A populizmus a világpolitika meghatározó témája lett az elmúlt években, Orbán Viktor pedig annak kiemelkedő szereplője. Hogyan lesz illiberalizmus abból, ha a tiszta népet állítják szembe a korrupt elittel? Mi a nem demokratikus liberalizmus? Cas Mudde populizmuskutatóval vettük végig ezeket a kérdéseket.
Január 16. óta Pásztor János, az ENSZ klímaváltozás-ügyi főtitkárhelyettese a legmagasabb rangú magyar diplomata. Bár a gyors világvégében nem hisz, arról meg van győződve, hogy ha a politikai vezetők nem veszik komolyan a klímaváltozást, visszafordíthatatlan bajok lesznek a bolygón. Áder János főtitkári ambícióival viszont nem neki kell foglalkoznia.