A kormány 2010 óta a vallási közösségek szabályozásában a jutalmazás és büntetés eszközeivel járt el, míg az ellenzéki pártszövetség egy esetleges kormányváltás után független partneri viszonyt igyekezne kialakítani az egyházakkal, hogy azok „ne legyenek többé a politika szolgálóleányai” - ezzel a gondolattal kezdődik az ellenzék tömör, összesen kétoldalas egyházügyi programja, amely ugyan nem nyilvános, de a 444-hez eljuttatták.
Választási győzelmük esetén négy irányba keresnének „új utakat”: a vallási közösségek jogi helyzetének szabályozása, az állami finanszírozás, a közéletben való részvétel és az államtól átvett feladatok ellátása területén. Az egyházi program kidolgozását Márki-Zay Péter témafelelőse, a katolikus hitoktatói és zsidó közösségszervezői végzettségű Lukácsi Katalin fogta össze, aki 2017-ben lépett ki a KDNP-ből, és 2018 óta a Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke.
Az egyházpolitikai fejezetnél talán különösen érdekes, hogy milyen politikusok és szakértők dolgoztak rajta, hiszen alig van olyan lelkipásztor, például, aki nyilvánosan kritizálná a kormányt. Kikkel gondolkoztak közösen, és volt-e olyan, aki inkognitóban vett részt a megbeszéléseken?
Ismerve a mai magyar valóságot, az a hírértékű, ha volt bárki is, aki nem inkognitóban járt. Ennek kettős oka van. Normális országban, működő demokráciában is természetes volna, hogy vannak olyan szakemberek, akik háttérbe akarnak húzódni, mert nem akarják átpolitizálni a karrierjüket. De Magyarországon nem csak erről van szó; sokan félnek még csak javaslatot is tenni, ami egyébként nem feltétlenül jelentené, hogy valaki mindennel egyetért. De azzal az örömteli hírrel tudok szolgálni, hogy azért van olyan szakember, aki felvállalta névvel, hogy tanácsot adott. Ilyen volt Beer Miklós nyugalmazott katolikus püspök, Iványi Gábor vezető lelkész, Radvánszki Péter rabbi és Platthy Iván volt államtitkár, aki az 1990-es egyházügyi törvény megalkotásában is részt vett, Schweitzer Gábor pedig addig folyt bele a munkába, amíg civilekkel egyeztettünk.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Lukácsi Katalin a CEU-ügy miatt döntött úgy, hogy kilép a KDNP-ből. Az „Állítsuk meg Brüsszelt!” plakátoktól el tudná sírni magát, és szerinte tragédia, hogy újra működik az öncenzúra és a másként gondolkodók meghurcolása. A kormánypártokból rajta kívül senki nem vállalt ilyen felelősséget.
A nyugatiak után a lengyel egyházat is felforgatta, amikor átfogó vizsgálat indult a gyerekmolesztálásról. Ellenzéki pártok támogatják, a kormány elveti az ötletet. A püspökök nem nyilatkoznak, de kis szerencsével találtunk két fontos reakciót.
Nem a magyarországi visszaélések feltárása a fontos, hanem hogy miket írt a könyvébe Cohn-Bendit - tulajdonképpen ezt fejtette ki kérdésünkre Gulyás miniszter.
A két külön javaslatban a gyónási titoknak is nekimennének, de megfogalmaztak elérhetőbb célokat, például a belső vizsgálatok előírását.